It’s raining cats and dogs – Esik, mintha dézsából öntenék

By | Frontális lebeny, Neurológia

Sok évvel ezelőtt, mikor egy társaságban az egyik amerikai vendég megtudta, hogy neurológus vagyok, elmondott nekem egy történetet. Valamelyik újságban olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy egy nő baleset során súlyos fejtraumát szenvedett. Miután hazament a kórházból, egy esős délután a férje kinézett az ablakon, és odaszólt neki: „It’s raining cats and dogs”. Mire a nő láthatóan nagyon meglepődött, az ablakhoz lépett, kinézett, majd megkérdezte: „Are you mad? Where are cats and dogs?” Kereste, hol hullanak macskák és kutyák az égből.

Megtörténhetett ez a sztori?

Újdonsült amerikai ismerősöm azt kérdezte tőlem, valóban lehetséges ez, megtörténhetett ez a sztori? Előfordulhat, hogy valaki koponya sérülést követően nem érti meg a mindannyiunk általa jól ismert, egyszerű szólásokat, közmondásokat?

Mire való az agyunk homlok lebenye?

Valóban, a homoklebeny bizonyos részeinek sérülésekor meglepő tüneteket tapasztalhatunk. Már 1868-ban napvilágot látott egy olyan közlemény, amelyben leírták, hogy egy bizonyos Phineas Gage, miután egy robbanás során egy vasrúd a homlok lebenyébe fúródott, teljesen megváltozott. Tiszteletlen, kicsapongó, megbízhatatlan lett, „többé már nem volt Gage”.

A frontális lebeny sérülést elszenvedett embereknél gyakran látjuk, hogy nem veszik figyelembe a társadalmi konvenciókat, hiányzik belőlük a részvét, a tapintat, az önkritika, nem tudnak alkalmazkodni új körülményekhez. Többé nem azok az érzékeny, könyörületes emberek mint korábban, elveszítik az addig ismert módját annak, hogy hogyan reagáljanak a család és barátok felől érkező szeretetre, figyelemre. Időnként indokolatlan dühkitöréseik vannak, buta vicceket gyártanak, vagy értelmetlen dolgokat gyűjtenek.

Néha azonban ellentétes tüneteket észlelünk…

Más esetekben épp ellenkezőleg, csökken a pszihomotoros aktivitás, elveszítik a kezdeményezőkészségüket, spontaneitásukat, az érdeklődésüket, kóros akarathiány léphet fel. Súlyos esetekben csak ülnek vagy fekszenek mozdulatlanul és szótlanul napokon, vagy akár heteken keresztül.

Gyakran megfigyelhető bizonyos mozdulatok vagy szavak befolyásolhatatlan ismételgetése, ugyanakkor a spontán beszéd hiányozhat.

Bonyolult ábrák másolása kielégítő lehet, de mindez emlékezetből már nem sikerül, mert a beteg nem érti az ábra belső logikáját.

Általában az elemi számolási feladatok mennek, de a betegek célképzet nélkül számolnak, a feladat lényegét felfogni képtelenek.

Akkor tulajdonképpen mi is történt esetünkben?

Elszegényedik az absztrakt gondolkodás, nehezítetté válik a lényeg kiemelése, a dolgok közös vonásainak vagy különbözőségének felismerése. Konkretizáció figyelhető meg. Ha a beteget megkérdezzük, hogy „Mit jelent az, hogy nem esik messze az alma a fájától?”, elmondja, hogy bizony oda esik a fa alá, nem pedig messze, hacsaknem elgurul. Valószínűleg, így történhetett a bevezetőben leírt esetben is, ezért kezdte el keresni a hölgy a macskákat és a kutyákat az “it’s raining cats and dogs” felkiáltásra.

Nos, hát röviden ez a mi frontális lebenyünk, nem véletlenül emlegetik úgy, mint „a civilizáció szervét”. :)

Remegés észlelése esetén mit tegyek ?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során ?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat !

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis ?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg ?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is ?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén ?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.