Mikor alakul ki ízületi kopás?

Az ízületek betegsége (degenerativ elváltozása) a 40-50 éves korban okoz panaszt először általában.
Az ízületi porcfelszín kopása létrejöhet évtizedeken át tartó megerőltetés, túlterhelés következtében, de kialakulhat valamely sérülés eredményeképpen is.
Általában az alsóvégtag ízületei (csípő, térd ) érintettek, mivel ezek jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A kopás okozta ízületi betegséget (artrózis), az ízesülő csontok felszínét borító porc károsodása okozza. A porc feltöredezik, egyenetlenné válik, az ízület merev, fájdalmas lesz, később deformálódhat is.

Mi áll az ízületi kopás hátterében?

A gyulladás okozta ízületi betegség (artritisz, ízületi kopás ) jellemzője a duzzanat, az ízület meleg tapintatú, a bőrfelszín vörös. Elsődleges fontosságú a háttérben esetleg meghúzódó (reumatoid artritisz, köszvény) ok felderítése. Akut gyulladás esetén fontos az ízület pihentetése, jegelése, gyulladáscsökkentő szerek, alkalmazása. Krónikus esetben lényeges az ideális testsúly elérése, a rendszeres mozgás, a gyógytorna. Lágylézer kezeléssel krónikus esetekben is jó eredményeket érhetünk el az ízületi funkciók javításában, és a fájdalom csökkentésében.

Nézzünk néhány gyakori kórképet!

Mi az az achyllodynia?

A betegség lényege az Achilles ín fájdalma, esetleg magvastagodása. Jellegzetesen fiatalkorban, korábban rendszeresen sporttevékenységet végzőknél jelentkezik, akik hosszabb idő kihagyása után újra sportolni kezdenek. Az Achilles ín fokozott igénybevétele miatt a sarokcsonton való tapadása felett 1-2 cm-es területen fájdalom, nyomásérzékenység, orsószerű duzzanat keletkezik.  A későbbiekben a degenerált ín szakadása is előfordulhat. A diagnózis a fizikális vizsgálattal általában felállítható, melyben segítségünkre van a Thomson teszt. Kezelése során fontos a pihentetés, a sport tevékenység átmeneti felfüggesztése, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő készítmények adása. Lokálisan adott szteroid injekció jól csökkentheti a fájdalmat, de nem ajánlott, mert fokozza az ín szakadásának veszélyét.  A lökéshullám terápia azonban az esetek jelentős részében jó hatékonysággal alkalmazható. A panaszok megszűntét követően a sporttevékenység lassan, fokozatosan, óvatosan kezdhető csak újra, az ín teherbírásának megfelelően.

Mit tegyünk sarokcsont sarkantyú esetén?

A betegségben a sarokcsont talpi gumójának megfelelően a talpi kötőszövetes lemez eredésénél kis sarkantyúszerű kiemelkedés alakul ki, mely terhelésre, ill. direkt nyomásra érzékeny („mintha hegyes kavicsra lépnék”). Tekintettel arra, hogy az esetek jelentős részében röntgenfelvételen sarkantyú képződés nem látható a heves panaszok ellenére sem, a fájdalmat feltételezhetően a talpi képletek túlterhelése, csonthártyagyulladás váltja ki, nem a csontkinövés. Kezelése során fontos a nyugalomba helyezés, tehermentesítő betét viselése, gyulladás csökkentő szerek, lokális szteroid injekció. Hatástalanság esetén műtéti megoldás jön szóba. Mindezek mellett a betegség kezelésében fontos szerepet játszik a lökéshullám terápia, mellyel az esetek nagytöbbségében sikerül a panaszokat megszűntetnünk.

Gyulladás áll a tenisz-, ill. golfkönyök hátterében?

A felkarcsont lateralis epicodylitisét (felkarcsont alulsó-külső részén elhelyezkedő kiemelkedés) teniszkönyöknek, a felkarcsont medialis epicondylitisét (a felkarcsont alulsó-belső részén elhelyezkedő kiemelkedés) golfkönyöknek nevezzük. Teniszkönyök kialakulásánál az alkar feszítő -, míg golfkönyöknél az alkar hajlító izmainak fokozott igénybe vételének van szerepe. A teniszkönyök 5-ször gyakoribb, mint a golfkönyök.

Gyakran fiatal felnőtteknél észleljük a kórképet, akik a csukló és az ujjak feszítő izmait megerőltető tevékenységet (tenisz, gépírás) végeznek. Fizikai munkát végzőknél inkább a 40-50 éves korosztályban fordul elő. Az izom eredések területén lezajló degeneratív folyamatok és ismétlődő traumák hatására kezdetben csak mikroszkopikusan később makroszkóposan is látható szakadások keletkeznek. Téves tehát az a korábbi nézet, miszerint a fájdalmat az izom eredések és a csonthártya gyulladása okozná.  Tipikus esetben teniszkönyöknél a könyök külső oldalán, golfkönyök esetén a belső oldalán jelentkezik a fájdalom. Kezdetben a panaszok csak a könyök vagy csukló aktiv mozgatásakor, tárgyak fogásakor lépnek fel, később már nyugalomban is fennállnak. Kezelésekor fontos a túlterhelést okozó mozgások kerülése, gyulladás csökkentő kenőcsök, tabletták alkalmazása, lokálisan lidocain, ill. szteroid injekció adása. Hatástalanság esetén itt is a műtéti megoldás jöhet szóba, mely általában a betegek kétharmadánál vezet csak eredményre. Epicondylitis esetén is az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzuk sikeresen a lökéshullám terápiát.