szédülés

Ha nem szünik a szédülés…

By | BPPV, Epley manőver, Neurológia, Szédülés

Mit tegyek ha nem szűnik a szédülés, hiába végzem a gyakorlatot?

1921-ben írta le a Nobel-díjas Bárány Róbert elsőként a BPPV-t. Ez az egyik leggyakoribb szédülés fajta. Ilyenkor a fej helyzetváltoztatása kapcsán rövid ideig fellépő, heves szédülés jelentkezik. A diagnózis a típusos klinikum mellett a provokációs próbával -Dix-Hallpike, bár én jobban szeretem a Bárány-Nylen elnevezést :)- állítható fel.

Kezelése különböző repozíciós manőverek -Epley, Semont- segítségével történik. Az esetek nagyon nagy százalékában a helyesen elvégzett Epley manőver a panaszokat rövid időn belül megszűnteti.

De mire gondoljunk, ha a manőver végzése ellenére sem szűnik a szédülés ?

Mint tudjuk, a betegség patomechanizmusa a kanalolitiázis, vagyis a belső fül egyik részében (utrikulusz) kálcium-karbonát kristályok válnak le, melyek a fül egy másik részébe (félkörös ívjárat) jutva, a fej elmozdulásakor az ott lévő szőrsejteket kórosan ingerlik. Ez okozza a heves szédülés érzést.

Azonban a belső fülben 3 félkörös ívjárat található, a tér három síkjának megfelelően: a hátsó, az oldalsó és az elülső. Az anatómiai elhelyezkedésük folytán az esetek 90 %-ában a mészkristály a hátsó ívjáratba jut, ekkor alakul ki a típusos kép, melyet az Epley manőver segítségével sikeresen kezelünk.

De kb. 10 %-ban az oldalsó, ill. nagyon ritkán az elülső ívjárat érintett. Előfordulhat az is, hogy az Epley manőver végzése során ún. ívjárat konverzió történik, a kálcium kristály egy másik ívjáratba kerül, így a szédülés nem szűnik meg.

Milyen fajta szédülés esetén gondoljunk oldalsó, ill. elülső ívjárat BPPV-re?

Az alapvető tünetek mindhárom esetben azonosak: a fej helyzetváltoztatására jelentkező rövid ideig tartó szédülés. Részletes, aprólékos kikérdezéssel azonban felfedezhetünk néhány különbséget is.

Míg hátsó ívjárat BPPV-ban szenvedő páciens általában az ágyban a fej egyik oldalra fordításánál érez szédülést, addig az oldalsó ívjárat érintettsége esetén a szédülés mindkét oldalra fordulásnál jelentkezik. Emiatt ezen esetekben a szokásos mindennapi tevékenység végzése is korlátozottabb általában, nagyobb problémát jelent. Elülső ívjárat BBPV esetén -ez nagyon ritka, tekintettel arra, hogy ez a belső fül „legmagasabb pontja”-, a panaszok hanyatt fekvés esetén a legrosszabbak.

Diagnózis és terápia

Oldalsó ívjárat BPPV esetén a supine roll teszt van segítségünkre, mellyel azt is megállapíthatjuk, melyik oldali fül érintett. Ezt követően itt is többféle terápiás manőver ismert. Elsősorban a log roll, másnéven barbecue J, gyakorlatot alkalmazzuk.

Elülső ívjárat BPPV esetén a diagnózis nem ennyire egyértelmű általában, megállapodás szerint a hanyatt fekvésnél kiváltódó, lefelé csapó szemtekerezgést tekintjük típusosnak. Kezelésében elsősorban a deep head hanging manőver jön szóba.

Természetesen a diagnosztika során körültekintően kell eljárnunk, mert ezekben az esetekben egyéb neurológiai kórkép kizárása elengedhetetlen.

Take home message

Amennyiben hátsó ívjárat BPPV diagnózissal a megfelelően végzett Epley manőver alkalmazásával sem szűnnek a panaszaink, keressük fel újra a kezelőorvosunkat.

Lehet, a gyakorlat végzése során ívjárat konverzió történt, esetleg a diagnózis pontosítása után, egy másfajta manőverrel sikerül megszűntetni a panaszokat. Elképzelhető azonban az is, hogy újabb vizsgálatok elvégzése válik szükségessé.

BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J

BPPV

Szédülés

By | Akupunktúra, GUNA bioterápia, Lézer terápia, Neurológia

Mi állhat a szédülés hátterében?

A szédülés a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amivel az emberek orvoshoz fordulnak. Az esetek 40 %-ánál a panasz 1 évnél, 22 %-ánál 5 évnél hosszabb ideje áll fenn.
A lakosság 42 %-a élete folyamán legalább egyszer orvoshoz fordul szédülés, egyensúlyzavar miatt. A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, 75 év felett a panaszok 30%-ában találkozunk vele.
A szédülés az egyik legijesztőbb tünet, az emberek általában rögtön valamilyen súlyos betegségre, agyi keringés zavarra, esetleg agydaganatra gondolnak. Szinte mindig szorongást, félelmet kelt, mely később állandósulhat is. A gyakorlatban szerencsére ez egészen másképp van.
A szédülés hátterében álló első 6 leggyakoribb betegség, gyakoriságuk sorrendjében:

  • BPPV
  • perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés (PPPD)
  • centrális vesztibuláris szédülés
  • baziláris, vesztibuláris migrén
  • Meniere-betegség
  • neurotisz vesztibulárisz

A leggyakoribb a BPPV (benignus pozicionális paroxizmális vertigó).
Ez jellegzetes mozdulat (ágyból felkelés, felfelé-, lefelé nézés, ágyban fordulás) által kiváltott, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés. Általában kevesebb mint 1 percig tart, de sokszor ismétlődik. Emellett állandó jellegű szédülékenység, hányinger is jelen lehet.
A problémát a belső fülben lévő otolit kristályok okozzák.
A betegség gyógyításánál egy bizonyos „műfogás” (Epley manőver) segítségével ezeket a kis kristályokat el kell mozdítanunk, így a szédülés is megszűnik.

A második leggyakoribb ok a PPPD (perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés)

Ez 3 hónapnál régebben fennálló, visszatérő, folyamatos vagy periodikus szédülés, általában nem forgó. Jellemzően a nap előrehaladtával egyre kifejezettebb. A saját vagy a környezet mozgása általában rontja a tüneteket, vizuális ingerkörnyezet (pl. bevásárlóközpont, autóvezetés) provokálhatja. Jellemző lehet pillanatos megszédülés spontán vagy hirtelen mozdulatra. Általában szorongással, depresszióval, kényszeres magatartászavarral jár együtt, jelentős korlátozottságot okoz. Gyakran valamilyen egyensúlyzavart okozó betegség vagy pszichológiai stressz után indul, miután a kiváltó esemény már megoldódott. Gyógyításánál elsősorban a szorongás megszüntetése (edukáció, ill. gyógyszeres kezelés) a cél, ill. nagyon fontos lenne a kialakulásának a megelőzése, a szédüléses kórképek okának korai tisztásával, és adekvát kezelésével.

Centrális vesztibuláris szédülés

Akut centrális vesztibularis szédülést leggyakrabban vertebrobaziláris területi stroke vagy TIA (átmeneti keringészavar) okoz. Az esetek 50 %-ban más agytörzsi, kisagyi tünetek is észlelhetőek, mint kettőslátás, végtag ügyetlenség. A másik 50 %-ban azonban nyílvánvaló góctünetek nélkül lép fel. Ilyenkor mindig figyelnünk kell a szédüléssel egyidőben jelentkező egyoldali halláscsökkenésre, mely centrális eredetre utal (labirint stroke). Azonban itt kell elmondanunk, hogy a nyaki gerinc szpondilózisával  (gerinc meszesedés) magyarázható artéria vertebrális  kompresszió okozta szédülés objektíven bizonyított esetei ritkák. Szerencsére a centrális eredetű szédülések az esetek túlnyomó többségében jóindulatúak.

Vesztibuláris migrén

Vesztibuláris migrénre elsősorban azoknál a betegeknél kell gondolnunk, akik anamnézisében migrén szerepel. Előfordulhat, hogy éveken át csak szédüléses rohamok jelentkeznek. A rohamok időtartama általában 1-2 óra (5 perc-3 nap). A kísérő fejfájás jelenléte változó. Típusos migrén ritka, általában enyhe tarkótáji fejfájás jelentkezik csak. Kísérheti fülzúgás, foto- és fonofóbia, migrén aura. A szédülést fej- és testmozgás gyakran fokozza.

Mi is az a Meniere betegség?

A Meniere betegség visszatérő, rohamokban jelentkező szédülést okoz, melyet halláscsökkenés, fülzúgás kísér. A roham átlagosan 20 perc-24 óra alatt megszűnik. Nincs kiváltó faktor, a rohamok spontán, szabálytalan időközökkel lépnek fel. A háttérben a belső fülben lévő folyadék (endolimfa) „túltengése” áll. Kezdetben csak a szédüléses rohamok alatt van halláscsökkenés, de később ez állandósul. Gyógyszeres kezelése javasolt. Korábban esetleg műtéti megoldás is szóba jött, de a közép életkorban jelentkező esetek nagy része néhány év alatt stabilizálódik.

Neuronitisz vesztibulárisz

Neuronitisz vesztibulárisz az „egyensúlyideg” bántalmát jelenti, melyet gyakran herpesz vírus fertőzés okoz. Ez egy általában viszonylag gyorsan kialakuló kórkép, mely heves, időnként járásképtelenséget okozó, napokon át tartó, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár. Átlagosan 7-10 nap alatt szűnik, a bizonytalanságérzés hónapokig megmaradhat. Ritkán ismétlődik.

Tehát szédülés észlelésekor nagyon fontos, hogy minél hamarabb szakorvoshoz (neurológus, fül-orr-gégész) forduljunk, az ok korai kiderítése és az adekvát kezelése megkezdése céljából. Nagyon fontos, hogy a gyógyulás folyamán ne féljünk a mozgástól, mert a szédülést provokáló mozgások kerülése a vesztibuláris kompenzációs folyamatot, így a gyógyulást gátolja.
Szerencsére az esetek legnagyobb részében a háttérben nem valamilyen súlyos kórkép, hanem a belső fül betegsége áll.

A gyakori kórképek mellett, ismerünk jó néhány ritka tünetegyüttest is, melyek szintén szédülést okoznak. Ezekkel nem találkozunk túl gyakran a praxisunkban, de annál érdekesebbek.