Remegés észlelése esetén mit tegyek?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat!

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.