Igen, a placebo…:)
Bár a placebo használata egyidős az orvostudománnyal, a placebo kutatás ma is az orvostudomány egyik legizgalmasabb része. A placebo-válasznak (olyan jótékony hatás, amely nem származtatható a kezelés kémiai, fizikai tulajdonságaiból, pl. hatóanyag nélküli tablettára csökken a fájdalom) nagy jelentősége van a kezelések során.
Bár a placebo hatás főleg a páciens pszichés konstellációjától, ill. elvárásaitól függ, kialakulásában fontos szerepet játszhat az egyidejűleg alkalmazott egyéb beavatkozás hatása, ill. a betegség természetes lefolyása is.
Fontos tudnunk, hogy az orvosok és a páciensek közti kommunikáció, a páciens kondicionálása jelentősen hozzájárulhatnak a placebo-hatáshoz.
Nézzünk egy konkrét klinikai vizsgálatot!
Talán az egyik legérdekesebbet migrénes emberek körében végezték. Mindenkinél összesen 6 rohamot vizsgáltak. A rohanok kezelése során az emberek véletlenszerűen vagy specifikus migrénes fájdalomcsillapítót vagy placebot kaptak. A tabletta átadásakor háromféle információt kaphattak az őket kezelő orvostól. Így hatféle eset alakult kik:
- Mikor placebot kaptak, azzal az információval, hogy
-
- placebot kapnak
- vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
- gyógyszert kapnak
- Mikor gyógyszert kaptak, azzal az információval, hogy
-
- placebot kapnak
- vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
- gyógyszert kapnak
Mindkét esetben a leírt sorrendnek megfelelően egyre növekedett a placebo hatás.
Meglepő eredmény született…
Az adatokat összevetve kiderült, hogy a placeboként jelölt gyógyszer, és a gyógyszerként jelölt placebo hatékonysága között nem volt különbség.
Ahogy növekedett a pozitív információ tartalom, úgy egyre nagyobb mértékben növekedett mind a placebo, mind a gyógyszer hatékonysága. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a betegek elvárásainak jelentős hatása van a kezelés kimenetelére.
No de mi az a nocebo?
A placebonál jóval újabb koncepció a nocebo hatás. A nocebo olyan mellékhatásokat jelent, amelyek a placebo használata során jelentkeznek. Ennek létezését több tanulmány is igazolta.
Egy placebo kontrollált, szintén migrénesek körében végzett vizsgálatban, a placebot kapó betegek 5%-a esett ki a vizsgálatból a beteg számára jelentős, tolerálhatatlan mellékhatás miatt. Emellett megfigyelték, hogy a placebo csoportban észlelt mellékhatások nagyon hasonlóak voltak a valós gyógyszert kapó csoportban észleltekhez. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a vizsgálatba való beválasztáshoz szükséges beleegyező nyilatkozat elolvasása (mely felsorolta a gyógyszer esetleges mellékhatásait) a betegek egy részében negatív várakozásokat keltett.
Etikai megfontolások miatt a nocebot kutató vizsgálatok ritkák. Ezért a nocebo hatás nem kellően megalapozott a szakirodalomban.
De azért ismert néhány érdekes tanulmány:
- Egy vizsgálatban részt vevő diákcsoportnak azt mondták, hogy a fejükön áthaladó (természetesen nem lévő) elektromos áram fejfájást okoz. Ezt követően a csoport kétharmadának fejfájása lett.
- Még ennél is érdekesebb egy japán kísérlet, mely során középiskolás gyerekeknek azt az információt adták, hogy a lakkfa levele kiütést okoz. Ezt követően bekötötték a szemüket, majd az egyik kezüket lakkfalevéllel dörzsölték be, de azt mondták, hogy gesztenyelevél, a másikat pedig gesztenyelevéllel, amiről viszont azt állították, hogy lakkfalevél. Az a kezük, amelyikről azt hitték, lakkfával dörzsölték be, bepirosodott, és viszkető hólyagok jelentek meg rajta. A másik kéz viszont a legtöbb esetben változatlan maradt.
A nocebo hatást komolyan kell vennünk, ugyanis jelentősen befolyásolhatja mind lelki, mind testi egészségünket. A páciensekkel folytatott kommunikáció során mindig gondolnunk kell rá. A jó kommunikáció a gyógyító kompetencia része!
A placebo és nocebo hatás megértése jelentős segítséget jelenthet abban, hogy jobb terápiás eredményeket érjünk el, javítsuk pácienseink életminőségét. Hasznosítsuk a placebo hatást, és minimalizáljuk a nocebo hatást azzal, hogy pácienseink ellátása során személyre szabott információkat osztunk meg velük!