Alzheimer

Mit jelent a demencia?

By | Alzheimer kór, DLBD, Feledékenység, Frontális lebeny, Neurológia

A demencia a kognitív teljesítmény csökkenését jelenti. Sokféle tünet előfordulhat, elsősorban memóriazavar, viselkedés változás, tájékozódási problémák, az önellátás képességének csökkenése, ill. egyéb kognitív funkció változás észlelhető.

A kognitív hanyatlás objektív kimutatására, mérésére különböző pszichometriai teszteket (MMS, AKV, óra rajzolási teszt stb.) használunk, melyeket neuropszichológus kollégák végeznek el. Ezek segítségével nemcsak a demencia ténye és annak mértéke objektivizálható, hanem a típusa is nagy valószínűséggel megállapítható.

Az öregedés természetes velejárója a feledékenység?

Korábban az öregedés normális részjelenségének tekintették az enyhe szellemi hanyatlást (MCI-mild cognitiv impairment). Az utóbbi években azonban ennek “jóindulatúságát” megkérdőjelezték, mivel az esetek 10-20%-ában néhány éven belül Alzheimer kór alakul ki.

Mi állhat a demencia hátterében?

Az Alzhemier kór mellett a Lewy testes-, a frontotemporális-, és a kevert típusú demencia fordul elő leggyakrabban. A kutatók által évtizedek óta vitatott vaszkuláris demencia, melyet az agy vérellátást biztosító erek betegsége okoz, a demenciák mintegy 30 %-át teszi ki. Vannak olyan betegségek, amelyek demenciával járnak együtt. Ilyen a Huntington kór, a Creutzfeldt-Jakob kór, a Parkinson kór és a TBI (traumatic brain injury/ismétlődő fejtrauma okozta tünetegyüttes). Emellett számos más betegség is demencia-szerű tünetek kialakulásához vezet. Különböző infekciók, mérgezések, hiányállapotok, hematológiai, immunológiai, endokrinológiai betegségek, hidrokefalusz, gyógyszermellékhatás, esetleg a koponyán belüli daganatok is. Gyakori a depresszió, exhauszció okozta demencia-szerű tünet is. Ezt nevezzük pszeudodemenciának.

Vannak ismert rizikó faktorok?

Jól ismert, hogy valamivel magasabb az Alzheimer kór kialakulásának valószínűsége, ha valakinek az elsőfokú rokona szenved ebben a betegségben. A betegség kialakulásának valószínűségét az apolipoprotein E gén egyik alléljének öröklése 2-3-szorosára növeli. Emellett a frontotemporális demenciák esetén is leírtak genetikai hátteret. Fontos rizikófaktor az életkor, 65 év felett a betegség gyakorisága jelentősen növekszik, ill. a női nem is. A nagymennyiségű alkohol fogyasztás, a dohányzás, bizonyos vitaminok hiánya (D, B6, B12), a magasvérnyomás, a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, a depresszió, és az alvási apnoe szindróma növeli, míg a rendszeres testmozgás, és a mediterrán diéta tartása csökkenti a betegség kialakulásának valószínűségét. Bár érdemes tudni, hogy ezen utóbbi adatok nagy része nem erős evidenciákon alapul.

Milyen vezető tünetei vannak a demenciának?

Az Alzheimer betegség gyakorisága a 60-as éveket követően emelkedik meg, de természetesen előfordulhat fiatalabb korban is. Első tünete általában a feledékenység, a napi események, időpontok megjegyzése problémát jelent. Idő- és térbeli tájékozódási zavar alakulhat ki. A beteg szókincse szegényes lesz, gyakran „körbe írja” a dolgokat. Egyszerűbb, rövidebb mondatokban kommunikál. Gyakran elveszítheti a beszéd fonalát. Problémát jelent a döntéshozatal, a cselekvések előre tervezése, a figyelem megosztása.

Ezzel szemben a frontotemporalis demencia általában fiatalabb életkorban, az esetek nagy részében 50-60 év között manifesztálódik. Vezető tünete elsősorban az érintett személyiségének, viselkedésének megváltozása. A beteg kritikátlanná, agresszívvá válhat, vagy éppen ellenkezőleg indítékszegény lesz, konkretizációs hajlam alakul ki. Kevésbé figyel személyes higiéniájára, megváltozhatnak az étkezési szokásai. Egyes esetekben igen furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Leírtak olyan esetet, amikor a korábban rajzolni is alig tudó beteg magas színvonalon festeni kezdett, másik esetben egy előrehaladott demenciában szenvedő beteg klasszikus zeneműveket komponált, melyeket később koncerteken mutattak be.

A Lewy-testes demenciának fő tünete a kognitív hanyatlás jelentős fluktuálása, mely egy napon belül is megjelenhet. Másik jellegzetessége a korai szakban észlelhető vizuális hallucináció, mely az Alzheimer kórra nem jellemző.

Mik azok a potenciálisan reverzibilis demenciák?

Ahogy korábban erről már beszéltünk, vannak demencia-szerű tüneteket okozó betegségek. A potenciálisan reverzibilis demenciák esetében az alapbetegség kezelése jelenti az oki terápiát. Természetesen, ezek nagy része csak részben reverzibilis, hiszen az alapbetegségek sem mindig gyógyíthatóak, ill. hosszabb fennállásuk visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. A kezelés során a kognitív teljesítmény javul, de általában nem éri el a kiindulási szintet.

Sajnos, a progresszív demenciák esetében más a helyzet. A jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek egyike sem állítja meg a betegség progresszióját, csupán átmenetileg javítják a beteg szellemi teljesítőképességét. A demens betegek száma az egész világon egyre nő, ez hatalmas terhet jelent a társadalomra, ill. az egészségügyi ellátó rendszerre is. A kutatások nagy erővel folynak, és időről-időre felbukkan egy-egy hatóanyag, amelyhez komoly reményeket fűznek. Reméljük, az egyik valóban meghozza a várva-várt áttörést a betegség gyógyszeres kezelésében.

 

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának esélyét?

A mentális tevékenységet serkentő aktivitás rendszeres végzése késlelteti a demencia megjelenését, ill. enyhítheti annak tüneteit. Emellett nélkülözhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, a szociális kompetencia és a társas kapcsolatok megőrzése. Hagyjuk abba a dohányzást, fogyasszunk megfelelő mennyiségű vitamint! Fontos a vaszkuláris rizikófaktorok (magasvérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség), a szorongás, hangulatzavar megfelelő kezelése. Elengedhetetlen a megfelelő étkezés: sok gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, hal, magvak, mandula, dió. Nem utolsó sorban, figyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is!

A gyógyszeres kezelés mellett mit tehetünk még?

A demencia alapvetően egy progresszív betegség, az idő előrehaladtával a demencia tünetei, a viselkedési zavar rosszabbodik.

Otthoni ápolás esetén fontos tudnunk, hogy a zaj és a rendezetlenség tovább nehezíti a demens beteg koncentrációját. Biztonságossá kell tennünk a lakást, hogy megelőzzük a baleseteket. A veszélyes eszközöket (pl. kés) tegyük biztos helyre, ne hagyjunk kinn fontos dolgokat (pl. kulcs).

Beszéljünk lassan, egyszerű mondatokban fogalmazunk, ne siettessük a választ, ha kell ismételjük el többször mondanivalónkat. Legyünk türelmesek, ne szembesítsük kérdéseinkkel egyfolytában feledékenységével (Milyen nap van ma? stb.). Tudomásul kell venni a beteg szellemi képességeinek hanyatlását.

Ne konfrontálódjunk a beteggel, kivéve ha az saját vagy más testi épségét veszélyezteti.

Az erősebb gesztikuláció segíti a megértést, pl. mutassunk rá a tárgyra, amiről beszélünk. Figyeljünk oda, a rendszeres testmozgásra, bátorítsuk őket. Tervezzük meg, milyen aktivitásba tudjuk őt bevonni, legyen az főzés, kertészkedés, tánc, színezés, közös éneklés, társasjáték. Ez nemcsak örömet jelent mindannyiunknak, de erősíti a kapcsolódást a családhoz, ill. azt a tevékenységet helyezi a fókuszba, amit el tud végezni.

Bontsuk egyszerűbb lépésekre az elvégzendő feladatokat, arra koncentráljunk, amit meg tud tenni a beteg, és ne arra, amit nem, biztassuk. A jól strukturált feladat és a rutin csökkenti a demens beteg zavarodottságát.

Mit tehetünk az éjszakai zavartság elkerüléséért?

Mivel a viselkedészavarok általában este, éjszaka rosszabbodnak, alakítsunk ki egy „lefekvési szertartást”, ez megnyugtatja a beteget. A fekhely lehetőleg távol legyen a TV zajtól, a család még aktív tagjaitól. Hagyjunk égve egy kislámpát a folyosón és a fürdőszobában, hogy megelőzzük az éjszakai zavartságot. A koffein limitálása, az nappali szundikálás elhagyása, és a testmozgás, segít csökkenteni az éjszakai nyugtalanságot.

A naptár használatával könnyebbé válik a közelgő események észben tartása, segít a gyógyszerek beosztásában is. Beszéljük meg, és készítsünk tervet a jövőben szükséges gondoskodásról, arról, hogy a későbbiekben milyen fajta segítséget tudunk igénybe venni.  Gondoljuk végig a financiális és jogi kérdéseket, a mindennapi teendőket és a hosszútávú gondoskodás lehetőségeit is.

Nyugtalanság esetén sikerrel alkalmazható a zene, masszázs, ill. aroma terápia is. Jó hatású a családtagokról szóló videók nézegetése. Sikerrel alkalmazzák az állat asszisztált terápiát is demens betegek körében. Ha ezekkel sem kezelhető nyugtalanságot tapasztalunk, gyógyszeres terápia alkalmazására van szükség.

Véleményem szerint, egy szerető család gondoskodását semmi nem pótolja. Természetesen van a betegségnek olyan foka, amikor ez már nem megoldható. Hogy mikor jön el ez a pont, azt általában a család teherbíró képessége határozza meg.

BMS

Mi az a burning mouth szindróma?

By | Burning mouth szindróma, Neurológia

A burning mouth szindróma (BMS) egy relatíve ritka kórkép, mely krónikus vagy rekurráló égő érzést jelent a szájüregben, melynek hátterében egyértelmű ok nem mutatható ki.

Milyen vezető tünetei vannak a kórképnek?

Az égő érzés érintheti a nyelvet, a fogínyt, a szájpadot, az orca belső részét, egyik vagy mindkét oldalon, ill. kiterjedhet az egész szájüregre is. Általában hirtelen alakul ki, de kifejlődhet lassan is. Az égő érzés lehet igen erős, mintha leforrázták volna a szájnyálkahártyát, máskor inkább csípő, bizsergő, zsibbadó érzést panaszol az érintett. A szájszárazság érzése miatt szomjúság, csökkent ízérzés, máskor a szájban keserű vagy fémes íz jelenik meg.

A tünetek időbeni eloszlása is változó lehet: megjelenhet minden reggel enyhe formában, majd a nap folyamán rosszabbodik, máskor egész nap változatlan az intenzitása. Néha a tünetek a nap folyamán fluktuálnak. Általában hónapokig, évekig tart. Ritkán a panaszok hirtelen megszűnnek, máskor a megjelenés gyakorisága csökken. Néhány tünet evés, ivás közben átmenetileg megszűnhet.

Mi állhat a háttérben?

A beteg vizsgálat során az első teendőnk a panaszok hátterében esetleg meghúzódó betegség feltárása, ill. lehetőség esetén ennek kezelése.

Szájszárazság (xerosztómia) alakulhat ki bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, ill. a nyálmirigy betegségeiben.

Gombás fertőzésekben, hiánybetegségekben (B9, B1, B2, B6, B12 vitamin), allergiás (étel, étel színezék, fogászati anyagok), immunológiai, hematológiai kórképekben, ill. reflux esetén is megjelenhet a kórkép. Bizonyos szájápolási szokások (nyelv tisztítás, túlzott szájvíz alkalmazás, „csiszoló” fogkrém használata), savas italok fogyasztása, fogcsikorgatás (bruxizmus) is kiválthat hasonló tüneteket. Endokrin betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés) és különböző pszichés faktorok is állhatnak a háttérben. Műfogsor viselése, még ha nem illeszkedik is jól, általában nem okoz ilyen tüneteket, de fokozhatja a súlyosságukat.

Leggyakrabban 50 év felett, elsősorban a menopauza környékén jelenik meg, nőknél.

Néhány betegség növeli a BMS kialakulásának valószínűségét: megelőző fogászati beavatkozás, fibromialgia, autoimmun betegség, stressz, depresszió, neuropátia, szorongás, Parkinson betegség, dohányzás.

A betegség társulhat, ill. elősegítheti más kóros állapot kialakulását: alvászavar, evési problémák, depresszió, szorongás.

Mit tehetünk?

Ha a kórkép hátterében sikerül azonosítani valamilyen kiváltó okot (másodlagos BMS), ennek a kezelése az elsődleges fontosságú.

Amennyiben a kórkép hátterében nem igazolódik kiváltó ok (elsődleges BMS), a kezelés csupán tüneti lehet. A kezelés során szájöblítők, lokálisan lidokain, kapszaicin, nyálpótló készítmények, különböző antikonvulziv szerek, antidepresszánsok, neuralgiform fájdalom kezelésére alkalmas szerek, ill. kognitiv viselkedés terápia jön szóba.

szédülés

Ha nem szünik a szédülés…

By | BPPV, Epley manőver, Neurológia, Szédülés

Mit tegyek ha nem szűnik a szédülés, hiába végzem a gyakorlatot?

1921-ben írta le a Nobel-díjas Bárány Róbert elsőként a BPPV-t. Ez az egyik leggyakoribb szédülés fajta. Ilyenkor a fej helyzetváltoztatása kapcsán rövid ideig fellépő, heves szédülés jelentkezik. A diagnózis a típusos klinikum mellett a provokációs próbával -Dix-Hallpike, bár én jobban szeretem a Bárány-Nylen elnevezést :)- állítható fel.

Kezelése különböző repozíciós manőverek -Epley, Semont- segítségével történik. Az esetek nagyon nagy százalékában a helyesen elvégzett Epley manőver a panaszokat rövid időn belül megszűnteti.

De mire gondoljunk, ha a manőver végzése ellenére sem szűnik a szédülés ?

Mint tudjuk, a betegség patomechanizmusa a kanalolitiázis, vagyis a belső fül egyik részében (utrikulusz) kálcium-karbonát kristályok válnak le, melyek a fül egy másik részébe (félkörös ívjárat) jutva, a fej elmozdulásakor az ott lévő szőrsejteket kórosan ingerlik. Ez okozza a heves szédülés érzést.

Azonban a belső fülben 3 félkörös ívjárat található, a tér három síkjának megfelelően: a hátsó, az oldalsó és az elülső. Az anatómiai elhelyezkedésük folytán az esetek 90 %-ában a mészkristály a hátsó ívjáratba jut, ekkor alakul ki a típusos kép, melyet az Epley manőver segítségével sikeresen kezelünk.

De kb. 10 %-ban az oldalsó, ill. nagyon ritkán az elülső ívjárat érintett. Előfordulhat az is, hogy az Epley manőver végzése során ún. ívjárat konverzió történik, a kálcium kristály egy másik ívjáratba kerül, így a szédülés nem szűnik meg.

Milyen fajta szédülés esetén gondoljunk oldalsó, ill. elülső ívjárat BPPV-re?

Az alapvető tünetek mindhárom esetben azonosak: a fej helyzetváltoztatására jelentkező rövid ideig tartó szédülés. Részletes, aprólékos kikérdezéssel azonban felfedezhetünk néhány különbséget is.

Míg hátsó ívjárat BPPV-ban szenvedő páciens általában az ágyban a fej egyik oldalra fordításánál érez szédülést, addig az oldalsó ívjárat érintettsége esetén a szédülés mindkét oldalra fordulásnál jelentkezik. Emiatt ezen esetekben a szokásos mindennapi tevékenység végzése is korlátozottabb általában, nagyobb problémát jelent. Elülső ívjárat BBPV esetén -ez nagyon ritka, tekintettel arra, hogy ez a belső fül „legmagasabb pontja”-, a panaszok hanyatt fekvés esetén a legrosszabbak.

Diagnózis és terápia

Oldalsó ívjárat BPPV esetén a supine roll teszt van segítségünkre, mellyel azt is megállapíthatjuk, melyik oldali fül érintett. Ezt követően itt is többféle terápiás manőver ismert. Elsősorban a log roll, másnéven barbecue J, gyakorlatot alkalmazzuk.

Elülső ívjárat BPPV esetén a diagnózis nem ennyire egyértelmű általában, megállapodás szerint a hanyatt fekvésnél kiváltódó, lefelé csapó szemtekerezgést tekintjük típusosnak. Kezelésében elsősorban a deep head hanging manőver jön szóba.

Természetesen a diagnosztika során körültekintően kell eljárnunk, mert ezekben az esetekben egyéb neurológiai kórkép kizárása elengedhetetlen.

Take home message

Amennyiben hátsó ívjárat BPPV diagnózissal a megfelelően végzett Epley manőver alkalmazásával sem szűnnek a panaszaink, keressük fel újra a kezelőorvosunkat.

Lehet, a gyakorlat végzése során ívjárat konverzió történt, esetleg a diagnózis pontosítása után, egy másfajta manőverrel sikerül megszűntetni a panaszokat. Elképzelhető azonban az is, hogy újabb vizsgálatok elvégzése válik szükségessé.

lelki egészségünk

„A túlélés elsősorban mentális feladat” (John Wiseman)

By | Járvány, Karantén, Korona vírus, Lelki egészség, Szorongás

A korona vírus járvány miatt nemcsak testi épségünk, de lelki egészségünk is veszélybe került. Egy számunkra új, eddig ismeretlen krízis állapot alakult ki, amely időről-időre meghatározza a mindennapjainkat, félelmet, szorongást kelthet bennünk.

 “Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.”

A blog írásakor Popper Péter szavai jutottak eszembe: „…a szorongás, a félelem és a pánik önmagukban nem rossz dolgok.” Persze egyikünk sem szeret félni. De hogyan tudunk úrrá lenni rajta? Félelmeink többsége irreális, fantáziánk által felnagyított „mummus”. „Nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink” (Epiktétosz). Az internet világában a korona vírussal kapcsolatos hírek és álhírek tömkelege zúdul ránk nap mint nap, óráról órára. Természetesen szeretnénk naprakészek lenni, de minél többet foglalkozunk ezzel, annál jobban beszűkül a gondolkodásunk, ami realitás vesztéshez vezethet, fokozza szorongásunkat. Gyakoroljunk önkontrollt a hírek fogyasztásában, szűrjük az információkat!  Hiteles forrásból (pl. WHO) tájékozódjunk, ne olvassunk, és ne osszunk meg pánik keltő álhíreket! Határozzuk meg, hogy egy nap hányszor (pl. reggel és este) olvasunk híreket, iratkozzunk le azokról a közöségi oldalakról, amelyek csak ezzel a témával foglalkoznak.

Élet a karanténban

Sokan vagyunk most otthon karanténban, ilyenkor egész eddigi életünk felfordul. Elveszik a jól bevált, megszokott napi ritmusunk, esetleg hosszabb távon egzisztenciális problémák is felmerülnek. A legfontosabb, hogy strukturáljuk az időt. Figyeljünk arra, hogy ne boruljon fel a napi bioritmusunk, keljünk és feküdjünk le időben, mint korábban is tettük. Készítsünk napirendet, tervezzük meg előre mit fogunk csinálni. Legyen időnk a munkára, pihenésre, testmozgásra. Tudom elcsépelt, de keressük meg a dolgok pozitív oldalát. Számtalan olyan dolgot tudunk most elintézni, amelyre eddig nem volt időnk. Tanulhatunk új dolgokat, idegen nyelvet. Kereshetünk valamilyen online tanfolyamatot, mely később akár a munkaerős piacon is javítja esélyeinket. Hódolhatunk régi hobbinknak, kipróbálhatjuk magunkat új dolgokban is. Vegyük elő rég megvásárolt, de soha el nem olvasott könyveinket, vagy olvassuk újra régi kedvenceinket.

Chill out

Hamvas Béla írja, hogy a modern társadalmakban az emberek életenergiáinak zömét az életkellékek megszerzése köti le, nem maga az élet. Nos, itt a remek alkalom! Ebben az új helyzetben le kell lassulnunk. Fedezzük fel újra családtagjainkat 😊, beszélgessünk velük, osszuk meg gondolatainkat, esetleg szorongásainkat, nézzünk megy együtt egy-egy jó filmet, nézegessünk régi fényképeket, videókat. Most lesz idő elővenni egy érdekes társasjátékot, együtt játszani gyermekeinkkel. Azt hiszem, ritkán adódik ilyen alkalom. Persze figyeljünk arra is, hogy legyen egy biztos kuckó ahová elvonulhatunk, ha egy kis magányra vágyunk. Nagyon fontos, hogy tartsuk a kapcsolatot rokonaikkal, barátainkkal ebben a nehéz időszakban telefonon, vagy online. Figyeljünk arra, ki az, aki segítségre szorul, merjünk beszélni problémáinkról, félelmeinkről.

Megfelelő étkezés, elegendő testmozgás

Talán most több időnk jut a főzésre, jobban oda tudunk figyelni a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelre is. Megfőzhetjük, megsüthetjük mindenki kedvenc ételét, sütijét. Elengedhetetlen fontosságú a megfelelő testmozgás. A kertes házban élők persze könnyebb helyzetben vannak, maga a kert gondozása is remek időtöltés. De ha lakásban élünk, akkor is találunk a YouTube-on többfajta vezetett órát, otthon végezhető edzésfajtát, vagy akár meditációt is. Horribile dictu 😊, részt vehetünk online tánctanfolyamon. Mindenki megtalálhatja a neki való mozgásformát.

Nem Te vagy az egyetlen, aki pánikba esett

Ha úgy érzed, pszichés gondokat okoz Neked a kialakult helyzet, bátran hívj fel egy lelki segély szolgálatot, ahol segítenek. Számtalan psychológus, psychiáter kolléga ajánlotta fel ingyenes segítséget ebben a rendkívüli helyzetben.

“Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.”

A mostani rendkívüli helyzet ha el is húzódik, de átmeneti. Gondolkodjunk arról, milyen értékeket szeretnénk egy ilyen rendkívüli helyzetben megjeleníteni a saját életünkben. A járványnak nyilvánvalóan számos negatív következménye lesz, de ebben az átmeneti időben felkészülhetünk arra, hogyan tudjuk minimalizálni a veszteségeinket, és az életünket a számukra fontos értékek mentén szervezni.

„Nem szabad elfelejteni, hogy minden félelem, szorongás, keserűség – hívás, s ugyanígy a derű, a jókedv és a bizakodás is. S amit következetesen hívsz, az végül odajön hozzád.” (Popper Péter)

BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J

„Feldobom semmi – leesik gyógyszer. Mi az?”

By | Nocebo, Placebo

Igen, a placebo…:)

Bár a placebo használata egyidős az orvostudománnyal, a placebo kutatás ma is az orvostudomány egyik legizgalmasabb része. A placebo-válasznak (olyan jótékony hatás, amely nem származtatható a kezelés kémiai, fizikai tulajdonságaiból, pl. hatóanyag nélküli tablettára csökken a fájdalom) nagy jelentősége van a kezelések során.

Bár a placebo hatás főleg a páciens pszichés konstellációjától, ill. elvárásaitól függ, kialakulásában fontos szerepet játszhat az egyidejűleg alkalmazott egyéb beavatkozás hatása, ill. a betegség természetes lefolyása is.

Fontos tudnunk, hogy az orvosok és a páciensek közti kommunikáció, a páciens kondicionálása jelentősen hozzájárulhatnak a placebo-hatáshoz.

Nézzünk egy konkrét klinikai vizsgálatot!

Talán az egyik legérdekesebbet migrénes emberek körében végezték. Mindenkinél összesen 6 rohamot vizsgáltak. A rohanok kezelése során az emberek véletlenszerűen vagy specifikus migrénes fájdalomcsillapítót vagy placebot kaptak. A tabletta átadásakor háromféle információt kaphattak az őket kezelő orvostól. Így hatféle eset alakult kik:

  • Mikor placebot kaptak, azzal az információval, hogy
    1. placebot kapnak
    2. vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
    3. gyógyszert kapnak
  • Mikor gyógyszert kaptak, azzal az információval, hogy
    1. placebot kapnak
    2. vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
    3. gyógyszert kapnak

Mindkét esetben a leírt sorrendnek megfelelően egyre növekedett a placebo hatás.

Meglepő eredmény született…

Az adatokat összevetve kiderült, hogy a placeboként jelölt gyógyszer, és a gyógyszerként jelölt placebo hatékonysága között nem volt különbség.

Ahogy növekedett a pozitív információ tartalom, úgy egyre nagyobb mértékben növekedett mind a placebo, mind a gyógyszer hatékonysága. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a betegek elvárásainak jelentős hatása van a kezelés kimenetelére.

No de mi az a nocebo?

A placebonál jóval újabb koncepció a nocebo hatás. A nocebo olyan mellékhatásokat jelent, amelyek a placebo használata során jelentkeznek. Ennek létezését több tanulmány is igazolta.

Egy placebo kontrollált, szintén migrénesek körében végzett vizsgálatban, a placebot kapó betegek 5%-a esett ki a vizsgálatból a beteg számára jelentős, tolerálhatatlan mellékhatás miatt. Emellett megfigyelték, hogy a placebo csoportban észlelt mellékhatások nagyon hasonlóak voltak a valós gyógyszert kapó csoportban észleltekhez. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a vizsgálatba való beválasztáshoz szükséges beleegyező nyilatkozat elolvasása (mely felsorolta a gyógyszer esetleges mellékhatásait) a betegek egy részében negatív várakozásokat keltett.

Etikai megfontolások miatt a nocebot kutató vizsgálatok ritkák. Ezért a nocebo hatás nem kellően megalapozott a szakirodalomban.

De azért ismert néhány érdekes tanulmány:

  1. Egy vizsgálatban részt vevő diákcsoportnak azt mondták, hogy a fejükön áthaladó (természetesen nem lévő) elektromos áram fejfájást okoz. Ezt követően a csoport kétharmadának fejfájása lett.
  2. Még ennél is érdekesebb egy japán kísérlet, mely során középiskolás gyerekeknek azt az információt adták, hogy a lakkfa levele kiütést okoz. Ezt követően bekötötték a szemüket, majd az egyik kezüket lakkfalevéllel dörzsölték be, de azt mondták, hogy gesztenyelevél, a másikat pedig gesztenyelevéllel, amiről viszont azt állították, hogy lakkfalevél. Az a kezük, amelyikről azt hitték, lakkfával dörzsölték be, bepirosodott, és viszkető hólyagok jelentek meg rajta. A másik kéz viszont a legtöbb esetben változatlan maradt.

A nocebo hatást komolyan kell vennünk, ugyanis jelentősen befolyásolhatja mind lelki, mind testi egészségünket. A páciensekkel folytatott kommunikáció során mindig gondolnunk kell rá.  A jó kommunikáció a gyógyító kompetencia része!

A placebo és nocebo hatás megértése jelentős segítséget jelenthet abban, hogy jobb terápiás eredményeket érjünk el, javítsuk pácienseink életminőségét. Hasznosítsuk a placebo hatást, és minimalizáljuk a nocebo hatást azzal, hogy pácienseink ellátása során személyre szabott információkat osztunk meg velük!

Nota bene! „Az orvos az egyetlen olyan gyógyszer, amely képes saját mellékhatásai csökkentésére.” :)

Új betegség alakult ki a klímaváltozás miatt 

By | Klímaváltozás, Szorongás

Évek óta tapasztalható, hogy évről évre nő a klímaváltozás miatt az öko-, ill. klímaszorongásban szenvedők száma. A kutatók, a pszichológusok előtt ez régóta ismert tény, de hivatalosan a pszichológiai betegségek között még nem szerepel.

A Yale Egyetem 2018-as kutatása szerint az emberek 29 %-a nagyon aggódik, 70 %-a aggódik, 51 %-a pedig tehetetlennek érzi magát a klímaváltozás miatt. A statisztikák ellenére a legtöbben mégsem érzik, mennyien szenvednek a klímaszorongástól.

A „környezeti végítélettel szembeni folyamatos félelem”-ként határozza meg a kórképet az Amerikai Pszichológiai Társaság. Alapját a folyamatos tehetetlenség érzés adja. Az érintett úgy érzi, nem tehet semmit az elkövetkező „világvége” elkerülése céljából. A tünetei az aggódás, a folyamatos stressz, esetleg pánik rohamok, álmatlanság. Emellett természetesen testi tünetek is megjelenhetnek, mint az izzadás, szédülés, remegés.

2017-ben az Amerikai Pszichológiai Társaság egy hetvenoldalas tanulmányt adott ki arról, hogy a klímaváltozás hogyan hat az emberek mentális egészségére. A pszichológusok szerint a helyzet komoly, tudományos üléseiken több előadás foglakozik ezzel a témával.

Hogy miért nem szerepel hivatalosan mégsem a klinikai diagnózisok között?

„Az ökoszorongás egy teljesen természetes reakció egy nagyon komoly problémára” – mondta a LiveScience-nek Maria Ojala, a svéd Örebro Egyetem pszichológusa. Ez egy racionális reakció, nem egy mentális probléma, annak ellenére, hogy tényleg szorongással jár, így problémás lenne klinikai diagnózist felállítani rá.

Úgy véli, az sokkal komolyabb probléma, ha valaki nem aggódik a globális felmelegedés miatt, mint az, ha valaki nagyon aggódik. :(

Bízunk benne, hogy a szorongás egy bizonyos szintig még jót is tehet az ügynek, és az embereket minél gyorsabb, eredményesebb cselekvésre ösztönzi. :)

migrén

Mi minden állhat a fejfájás hátterében ?

By | Fejfájás, Neurológia

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz

Már szinte unalomig olvashatunk a fejfájás fajtáiról a legkülönbözőbb fórumokon. Vannak azonban ritka, érdekes fejfájás formák is, melyek meglehetősen furcsa körülmények között is megjelenhetnek.

Villámcsapásszerű fejfájás

Egy ilyen, szinte abszurd esetről adott hírt a BMJ (British Medical Journal) egyik számában. Az egyik sürgősségi osztályra egy 34 éves fiatal férfi érkezett hirtelen fellépő, súlyos fejfájással. A fejfájás leírása tökéletesen megfelelt a „villámcsapásszerű fejfájás” egy epizódjának, ami egy önálló kórkép, akárcsak a jóval közismertebb migrén vagy tenziós fejfájás. Az anamnézis felvételénél kiderül, hogy a férfi pár napja chilipaprika-evő versenyen vett részt. Az extrém erősségű, rövid időtartamú fejfájások azóta ismétlődnek. A versenyen megevett egy egész Carolina Reapert. A Carolina Reapert a világ legerősebb paprikája. A csípősség a kapszaicin koncentrációt mérő skála szerint 1,6 millió SHU (Scoville Heat Unit). Viszonyításképpen: a legcsípősebb magyar pirospaprikák 1500 – 2500 SHU, a Jalapeno 2500 – 8000 SHU. A paprika elfogyasztását követően a beteg öklendezni kezdett, majd intenzív fájdalom lépett fel, először a nyakon és a tarkótájon, majd a fájdalom abroncsszerűvé vált. A következő napokban ismétlődően, hirtelen kezdődő, extrém erősségű, pár másodpercig tartó fájdalom nyilallt a fejébe. A fejfájás intenzitása szinte kibírhatatlan volt, ezért fordult a sürgősségi osztályhoz.

A vizsgálatok érdekes eredményt hoztak…

Általános belgyógyászati és neurológiai vizsgálata során semmilyen eltérés nem merült fel. Koponya CT-je negatív volt, az agyi erek vizsgálata (angiográfia) során értágulat (aneurizma) nem igazolódott. Azonban abnormálisan beszűkült átmérőjű agyi artériákat találtak. A szűkület (vazospazmus) az agy vérellátását biztosító verőerek több szakaszát is érintette. Tüneti terápia mellett állapota gyorsan javult, a fájdalmas epizódok megszűntek. A szakirodalomban korábban nem volt példa arra, hogy erős paprika az agy ereiben összehúzódást (vazokonstrikciót) váltson ki.

Óvatosan az erős paprikával!

Korábban már írtak le egy esetet, amikor cayenne bors kapszula egy 25 éves férfinél szívinfarktust okozott a szív ereiben kialakult vazospazmus következtében.

Take home message:

Jó, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kapszaicin egy “önvédelmi vegyi fegyver”, amely a paprikák evolúciós válasza az őket szenvedélyesen fogyasztó emlősökre. :))

It’s raining cats and dogs – Esik, mintha dézsából öntenék

By | Frontális lebeny, Neurológia

Sok évvel ezelőtt, mikor egy társaságban az egyik amerikai vendég megtudta, hogy neurológus vagyok, elmondott nekem egy történetet. Valamelyik újságban olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy egy nő baleset során súlyos fejtraumát szenvedett. Miután hazament a kórházból, egy esős délután a férje kinézett az ablakon, és odaszólt neki: „It’s raining cats and dogs”. Mire a nő láthatóan nagyon meglepődött, az ablakhoz lépett, kinézett, majd megkérdezte: „Are you mad? Where are cats and dogs?” Kereste, hol hullanak macskák és kutyák az égből.

Megtörténhetett ez a sztori?

Újdonsült amerikai ismerősöm azt kérdezte tőlem, valóban lehetséges ez, megtörténhetett ez a sztori? Előfordulhat, hogy valaki koponya sérülést követően nem érti meg a mindannyiunk általa jól ismert, egyszerű szólásokat, közmondásokat?

Mire való az agyunk homlok lebenye?

Valóban, a homoklebeny bizonyos részeinek sérülésekor meglepő tüneteket tapasztalhatunk. Már 1868-ban napvilágot látott egy olyan közlemény, amelyben leírták, hogy egy bizonyos Phineas Gage, miután egy robbanás során egy vasrúd a homlok lebenyébe fúródott, teljesen megváltozott. Tiszteletlen, kicsapongó, megbízhatatlan lett, „többé már nem volt Gage”.

A frontális lebeny sérülést elszenvedett embereknél gyakran látjuk, hogy nem veszik figyelembe a társadalmi konvenciókat, hiányzik belőlük a részvét, a tapintat, az önkritika, nem tudnak alkalmazkodni új körülményekhez. Többé nem azok az érzékeny, könyörületes emberek mint korábban, elveszítik az addig ismert módját annak, hogy hogyan reagáljanak a család és barátok felől érkező szeretetre, figyelemre. Időnként indokolatlan dühkitöréseik vannak, buta vicceket gyártanak, vagy értelmetlen dolgokat gyűjtenek.

Néha azonban ellentétes tüneteket észlelünk…

Más esetekben épp ellenkezőleg, csökken a pszihomotoros aktivitás, elveszítik a kezdeményezőkészségüket, spontaneitásukat, az érdeklődésüket, kóros akarathiány léphet fel. Súlyos esetekben csak ülnek vagy fekszenek mozdulatlanul és szótlanul napokon, vagy akár heteken keresztül.

Gyakran megfigyelhető bizonyos mozdulatok vagy szavak befolyásolhatatlan ismételgetése, ugyanakkor a spontán beszéd hiányozhat.

Bonyolult ábrák másolása kielégítő lehet, de mindez emlékezetből már nem sikerül, mert a beteg nem érti az ábra belső logikáját.

Általában az elemi számolási feladatok mennek, de a betegek célképzet nélkül számolnak, a feladat lényegét felfogni képtelenek.

Akkor tulajdonképpen mi is történt esetünkben?

Elszegényedik az absztrakt gondolkodás, nehezítetté válik a lényeg kiemelése, a dolgok közös vonásainak vagy különbözőségének felismerése. Konkretizáció figyelhető meg. Ha a beteget megkérdezzük, hogy „Mit jelent az, hogy nem esik messze az alma a fájától?”, elmondja, hogy bizony oda esik a fa alá, nem pedig messze, hacsaknem elgurul. Valószínűleg, így történhetett a bevezetőben leírt esetben is, ezért kezdte el keresni a hölgy a macskákat és a kutyákat az “it’s raining cats and dogs” felkiáltásra.

Nos, hát röviden ez a mi frontális lebenyünk, nem véletlenül emlegetik úgy, mint „a civilizáció szervét”. :)

Remegés észlelése esetén mit tegyek?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat!

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.