PPPD

…még mindig a PPPD/3PD-ről

By | BPPV, Folyamatos szédülés, Neurológia, PPPD, Szédülés, Szorongás

A PPPD kifejezés viszonylag új, de a tünetegyüttes nem az.  A PPPD legalább 3 hónapja fennálló, bizonytalanság érzéssel, nem forgó jellegű szédülés érzéssel jár. Függőleges testhelyzet, aktív és passzív mozgás, mozgó vagy összetett vizuális ingerek a tüneteket fokozzák vagy kiváltják. Jelen lehet önmagában vagy más egyéb kórállapotokkal együtt. A betegség patofiziológiája nem tisztázott a mai napig sem.

Feltételezik, hogy a testtartás szabályozási mechanizmusainak funkcionális változásairól, a multiszenzoros információfeldolgozás zavaráról lehet szó.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a PPPD a vesztibularis/egyensúlyi rendszer krónikus funkcionális zavara, tehát nem strukturális eltérés vagy pszichiátriai állapot.

Hogyan kezelhető a PPPD/3PD?

Nézzük a lépéseit!

Keressük meg a kiváltó okot, és kezeljük!

Keressük meg a kiváltó okot, amely a szédülést és az egyensúlyzavart kiváltotta, elindította. Gyakran látjuk, hogy a páciens a tünetek indulásakor valamilyen más betegség, állapot kapcsán megélte a „szédülést”. Ez lehet BPPV, neuritisz vesztibularis, vesztibularis migrén vagy akár pánik roham is.

Kezeljük a szorongást!

A kutatások kimutatták, hogy a 3PD szorongóbb személyiségűeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a szorongás kezelése terápiával (CBT) és/vagy gyógyszeres kezeléssel erősen ajánlott a legjobb eredmény elérése érdekében.

Csökkentük a biztonsági viselkedést!

Ahogyan a tünetek javulnak, fokozatosan térjünk vissza a szokásos mindennapi mozgásokhoz és tevékenységekhez. Ez lehet a séta gyakorlása nyílt tereken vagy egyenetlen talajon sétabot nélkül, vagy visszatérés az olyan tevékenységekhez, mint a kerékpározás, a megszokott útvonalakon való vezetés.

Kezdjük meg a vesztibularis rehabilitációs terápiát!

A VRT célja, hogy segítsen hozzászokni azokhoz a mozdulatokhoz és helyzetekhez, amelyek rontják a tüneteket.

Mi az a vesztibularis rehablitáció?

A vesztibuláris rehabilitáció (VRT) célja mind az elsődleges vesztibularis, mind a másodlagos tünetek enyhítése.

Az agy megtanul más érzékszerveket használni (látás és szomatoszenzoros – testérzék) a vesztibularis rendszer hiányosságainak kompenzálására.  Az individuális kezelés alapja a gyakorlatok testre szabása.

Három fő gyakorlat sor alkalmazható

Szoktatás, tekintet stabilizálás, egyensúly tréning.

A szoktatási gyakorlat célja az, hogy a szédülést kiváltó mozgás vagy vizuális ingerek ismétlésével enyhén vagy legfeljebb mérsékelten provokálja a tüneteket. Így idővel a szédülés intenzitása csökken az agy tanulásának köszönhetően.

A tekintet stabilizáló gyakorlatok azoknak ajánlottak, akik látászavart észlelnek (elmozdul, ugrál a kép pl. olvasás közben)

Az egyensúly fejlesztő gyakorlatok javítják a biztonságérzetet a mindennapi tevékenységek végzése során. Elősegítik a járás biztonságát egyenetlen talajon, sötétben.

Nehéz végezni a vesztibularis rehabilitációs gyakorlatokat?  

Nem nehéz megtanulni ezeket a gyakorlatokat, de ez nem azt jelenti, hogy elvégezni is könnyű őket.:) A gyakorlatok néha fárasztóak lehetnek. A siker kulcsa, hogy el kell köteleződnünk a gyakorlatok rendszeres végzése mellett. Építsük be a napi rutin feladataink sorába! Kezdetben úgy tűnhet, hogy a tünetek rosszabbodnak, de ha kitartóan, rendszeresen végezzük őket, meg fogjuk látni, hogy a mindennapi élet tevékenységei könnyebbé válnak lassan. Időnként átmeneti visszaesések előfordulhatnak, melyek hátterében leggyakrabban fizikai vagy mentális stresszorok állnak. Higgyünk a sikerben!

 

szédülés

Ha nem szünik a szédülés…

By | BPPV, Epley manőver, Neurológia, Szédülés

Mit tegyek ha nem szűnik a szédülés, hiába végzem a gyakorlatot?

1921-ben írta le a Nobel-díjas Bárány Róbert elsőként a BPPV-t. Ez az egyik leggyakoribb szédülés fajta. Ilyenkor a fej helyzetváltoztatása kapcsán rövid ideig fellépő, heves szédülés jelentkezik. A diagnózis a típusos klinikum mellett a provokációs próbával -Dix-Hallpike, bár én jobban szeretem a Bárány-Nylen elnevezést :)- állítható fel.

Kezelése különböző repozíciós manőverek -Epley, Semont- segítségével történik. Az esetek nagyon nagy százalékában a helyesen elvégzett Epley manőver a panaszokat rövid időn belül megszűnteti.

De mire gondoljunk, ha a manőver végzése ellenére sem szűnik a szédülés ?

Mint tudjuk, a betegség patomechanizmusa a kanalolitiázis, vagyis a belső fül egyik részében (utrikulusz) kálcium-karbonát kristályok válnak le, melyek a fül egy másik részébe (félkörös ívjárat) jutva, a fej elmozdulásakor az ott lévő szőrsejteket kórosan ingerlik. Ez okozza a heves szédülés érzést.

Azonban a belső fülben 3 félkörös ívjárat található, a tér három síkjának megfelelően: a hátsó, az oldalsó és az elülső. Az anatómiai elhelyezkedésük folytán az esetek 90 %-ában a mészkristály a hátsó ívjáratba jut, ekkor alakul ki a típusos kép, melyet az Epley manőver segítségével sikeresen kezelünk.

De kb. 10 %-ban az oldalsó, ill. nagyon ritkán az elülső ívjárat érintett. Előfordulhat az is, hogy az Epley manőver végzése során ún. ívjárat konverzió történik, a kálcium kristály egy másik ívjáratba kerül, így a szédülés nem szűnik meg.

Milyen fajta szédülés esetén gondoljunk oldalsó, ill. elülső ívjárat BPPV-re?

Az alapvető tünetek mindhárom esetben azonosak: a fej helyzetváltoztatására jelentkező rövid ideig tartó szédülés. Részletes, aprólékos kikérdezéssel azonban felfedezhetünk néhány különbséget is.

Míg hátsó ívjárat BPPV-ban szenvedő páciens általában az ágyban a fej egyik oldalra fordításánál érez szédülést, addig az oldalsó ívjárat érintettsége esetén a szédülés mindkét oldalra fordulásnál jelentkezik. Emiatt ezen esetekben a szokásos mindennapi tevékenység végzése is korlátozottabb általában, nagyobb problémát jelent. Elülső ívjárat BBPV esetén -ez nagyon ritka, tekintettel arra, hogy ez a belső fül „legmagasabb pontja”-, a panaszok hanyatt fekvés esetén a legrosszabbak.

Diagnózis és terápia

Oldalsó ívjárat BPPV esetén a supine roll teszt van segítségünkre, mellyel azt is megállapíthatjuk, melyik oldali fül érintett. Ezt követően itt is többféle terápiás manőver ismert. Elsősorban a log roll, másnéven barbecue J, gyakorlatot alkalmazzuk.

Elülső ívjárat BPPV esetén a diagnózis nem ennyire egyértelmű általában, megállapodás szerint a hanyatt fekvésnél kiváltódó, lefelé csapó szemtekerezgést tekintjük típusosnak. Kezelésében elsősorban a deep head hanging manőver jön szóba.

Természetesen a diagnosztika során körültekintően kell eljárnunk, mert ezekben az esetekben egyéb neurológiai kórkép kizárása elengedhetetlen.

Take home message

Amennyiben hátsó ívjárat BPPV diagnózissal a megfelelően végzett Epley manőver alkalmazásával sem szűnnek a panaszaink, keressük fel újra a kezelőorvosunkat.

Lehet, a gyakorlat végzése során ívjárat konverzió történt, esetleg a diagnózis pontosítása után, egy másfajta manőverrel sikerül megszűntetni a panaszokat. Elképzelhető azonban az is, hogy újabb vizsgálatok elvégzése válik szükségessé.

BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J