Neurológia blog

Ahol mindent megtalál a neurológia témakörben
aug 23 2026
0
TOS

TOS – thoracic outlet syndrome, mit jelent ?

By | karzsibbadás, mellkaskimeneti szindróma, Neurológia, thoracic outlet syndrome, TOS, TOS, vállfájás

A TOS, magyarul mellkaskimeneti szindróma.  A mellkas ürege és a felső végtag között, az első borda, a kulcscsont és izmok (M. scalenus, M. subclavius) által határolt csatornában fut az artéria subclavia, a véna subclavia és a plexus brachialis (idegi karfonat), melyek a felsővégtag idegi- és vérellátását biztosítják.

Ha ezen képletek bármilyen ok miatt nyomás alá kerülnek, kialakul a mellkaskimeneti szindróma, a TOS. A megnyomatás kialakulhat a scalenus izmok között vagy a borda-kulcscsont közötti térben is.

A tünetek változatosak lehetek

A kompresszió pontos helyétől függően eltérő tünetek alakulhatnak ki. A leggyakoribb tünet a váll, ill. a kar diffúz fájdalma, karba, ill. kézbe sugárzó fájdalom, a kar fáradékonysága (fatigue), elfehéredése, hideg ujjbegyek, zsibbadása, a kéz ügyetlensége. A zsibbadás típusosan a kar kisujj felőli oldalára lokalizált.

Ha alváskor a kar a fej alatt van (hiperabdukció), előfordulhat a kar reggeli teljes bénulása is.

Mi okozhatja a TOS-t?

A betegségnek általában nincs specifikus oka. Előidézheti nyaki sérülés, baleset (ostorcsapás sérülés) rossz testtartás (görnyedt tartás az íróasztalnál), foglalkozás (szobafestő), sporttevékenység (tollaslabda), túlfejlett nyaki vagy vállövi izmok (sportolóknál, nehéz fizikai munkát végzőknél), valamilyen anatómiai variáció (nyaki borda), ízületi hipermobilitás.

A diagnózis nem mindig egyszerű

Amennyiben felmerül a TOS lehetősége, általában ENG (elektroneurográfia) elvégzése jön szóba. Ez azonban néha nem mutat elektrofiziológiai deficitet. Speciális idegi UH vizsgálattal tudunk közelebb jutni a problémához.

Egyes esetekben természetesen egyéb képalkotó vizsgálatra (CT/MR) is szükség lehet.

Differenciál dignosztikai szempontból szóba jöhet nyaki porckorongsérv, esetleg alagút szindróma lehetősége is.

A TOS kezelése általában konzervatív

Elsősorban speciális gyógytorna, fiziotherápia jön szóba, szükség esetén átmenetileg fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása. Hatástalanság esetén lokálisan alkalmazott szteroid vagy Botox injekció alkalmazható. Amennyiben a konzervatív kezelés nem éri el a kellő hatást, vagy a tünetek progrediálnak, műtéti dekompresszió jöhet szóba.

márc 11 2026
0
vállfájás

Állhat neurológiai kórkép a vállfájás hátterében?

By | fájdalom, hátfájás, Neurológia, vállfájás

Állhat neurológiai kórkép a vállfájás hátterében?

A szokásos konzervatív kezeléssel dacoló vállfájás esetén mindenképp gondoljunk a „lapocka-hasadék szindrómára”.

Mi is okozza ilyen esetben a fájdalmat?

Az incisura scapulae szindróma vezető tünete a vállfájdalom. Ez többnyire nem lokalizálható pontosan, általában a váll hátulsó-külső felületére, a M. trapezius mentén vetül. Jellege mélyen ülő, tompa, bizonyos mozdulatok hatására (főleg a kar emelése) élessé válhat.

A kórkép hátterében a nyaki ideggyökökből leágazó egyik ideg (n. suprascapularis) a lapocka hasadék táján vagy ettől disztálisabban bekövetkező kompressziója áll.

Mi idézheti elő a kompressziót?

Ennek oka lehet trauma (pl. nyújtott karral kezünkre esünk), bizonyos gyakran ismétlődő mozgások végzése (festők, teniszezők esetében), esetleg korábbi mozgáskorlátozottságot okozó betegség következményeként is kialakulhat.

Mit találunk a vizsgálat során?

Általában a lapocka hasadék felett nyomásérzékenységet tapasztalunk, a kar passzív és aktív mozgásai közül azok fájdalmasak, amelyek a lapocka elmozdulását okozzák. A „cross body action” tünet az érintett oldalon pozitív.

A lapockán található izmok (M. supra- és infraspinatus) meggyengülése, súlyosabb esetben atrófiája észlelhető, emiatt a kar emelése és kifelé fordítása csökkent erővel történhet.

Milyen diagnosztikai eszközöket használjunk?

A diagnózis felállításánál fontos egyéb lehetséges kórkép (pl. rotátor köpeny  inainak rupturája, tendovaginitisz, szkapulokosztális szindróma, porckorong sérv) kizárása. EMG vizsgálattal az érintett izmok károsodása mutatható ki, de negatív EMG nem zárja ki teljes biztonsággal a kórképet. Lidocain próba (lokálisan a lapocka hasadékba fecskendezett Lidocain) pozitivitása megerősítheti a gyanúnkat.

Mit tehetünk?

A kezelésben legfontosabb a kiváltó ok megszűntetése: a testtartás korrekciója, az kiváltó mozgások kerülése. Emellett az adekvát a gyógytorna, fizio- és manuálterápia jön szóba. Amennyiben a panaszok emellett is perzisztálnak lokális szteroid kezelés, szükség esetén műtéti megoldás alkalmazható.

Take home message

A megfelelő rendszeres testmozgás kulcsfontosságú a mozgásszervi panaszok megelőzésében, erősíti a gerincet stabilizáló izmokat, javítja az ízületek anyagcseréjét és a vérkeringést, segít a testsúlykontrollban, csökkenti az ízületekre nehezedő terhelést, támogatva ezzel a csontok és az ízületek egészségét. 😊

febr 03 2026
0
tinnitusz

A fülzúgás diagnózisa és kezelése

By | fülzúgás, Neurológia, tinnitusz

Tinnituszt, azaz fülzúgást, számtalan betegség és krónikus állapot okozhat, ezeket egy korábbi bejegyzésben részleteztem.

A kivizsgálás első lépése mindenképp a részletes anamnézis felvétele kell hogy legyen. A fülzúgás jellegének tisztázás (folyamatos-időszakos, pulzatív/pulzus-szinkron-egyenletes, szimmetrikus-féloldali) mellett az esetleges egyéb kísérő tünetek (fájdalom, szédülés) azonosítása szükséges.

A fülzúgás során hallott hang jellege fontos segítséget adhat

A klikkelés, kattogás a belső fül izmainak spazmusára (M. tensor tympani, M. stapedius) utalhat.

A pulzáló, morajló, zümmögő hang vaszkuláris okra hívhatja fel a figyelmet.

A mély hangú zúgás hátterében elsősorban hallójárat elzáródás, Meniere betegség, esetleg otoszklerózis állhat.

A magas hangú zúgást, mely a leggyakoribb fülzúgás típus, általában zajártalom, hallásvesztés, gyógyszer mellékhatás okozhatja. Amennyiben azonban féloldali, akusztikus neurinoma is felmerülhet.

A fül-orr-gégészeti, audiológiai vizsgálat elengedhetetlen

Emellett a gyanított októl függően képalkotó (CT, MR) és labor vizsgálatok jönnek szóba.

A kezelés nem egyszerű

Legfontosabb az oki terápia, melyben fül-orr-gégész, gnatológus, neurológus, gyógytornász tud segítséget adni az októl függően.

A fülzúgás oka azonban nem minden esetben tisztázható, ill. az oki terápia kiegészítése szükséges.

A Tinnitus Retraining Therapy (TRT) egy komplex, hosszútávú módszer, az agy „átprogramozgása”, hozzászoktatása a fülzúgáshoz, hogy az ne okozzon kellemetlen érzést. Ennek fontos része a különböző pszichoterápiás technikák, szükség esetén gyógyszeres kezelés a szorongás, feszültség csökkentésére. Elsősorban CBT (kognitív viselkedés terápia) javasolt. A TRT speciális fülzúgás ambulanciákon érhető el.

Kutatások folynak egyéb lehetséges technikák, TMS (transzkraniális mágneses ingerlés), ill. DBS (mély agyi stimuláció) alkalmazására.

Megelőzés

Végül néhány szó a megelőzésről.

A hosszú idejű nagyon hangos zene hallgatás fülhallgatón keresztül halláskárosodást okozhat. Munkahelyi zajártalom esetén fontos a megfelelő védőkészülés alkalmazása. Fordítsunk figyelmet a kardiovaszkuláris (magasvérnyomás, cukorbetegség, elhízás, vérzsírszint) és mentális (relaxació, autogen tréning, rendszeres testmozgás) egészségünkre, kerüljük az excesszív alkohol, koffein és nikotin fogyasztást.

jan 01 2026
0

Néhány szó a fülzúgás lehetséges okairól

By | fülzúgás, Neurológia, tinnitusz

A fülzúgás, idegen szóval tinnitus, gyakori tünet, az emberek 15-20 %-át érinti élete során, elsősorban az idősebb korosztályt.

Az etiológia tisztázásához első lépésben a tinnitusz jellegét kell megvizsgálnunk: szimmetrikus vagy féloldali, folyamatos, vagy csak időnként lép fel, pulzatilis, esetleg pulzus-szinkron jellegű, ill. kíséri-e egyéb tünet vagy panasz pl. szédülés, fájdalom.

Mire gondoljunk elsősorban, ha fülzúgást észlelünk?

A leggyakoribb okok a hallásvesztéshez, a fül különböző gyulladásos betegségeihez, a fej- nyak régiót érintő traumához csatlakozó tinnitusz. Emellett sokféle gyógyszer mellékhatása is lehet fülzúgás, pl. ASA, vízhajtók, protonpumpa gátlók, carbamazepin, pregabalin, atorvastatin, daganat ellenes szerek stb.

Mi okozhat még fülzúgást?

Meniere betegség, az Eustach-kürt (egy csatorna, ami a középfület köti össze az orrüreggel) funkciózavara (pl. hurut), esetleg a fül csontjainak változása (otosclerosis) állhat a háttérben. Ezek esetében elsősorban a fül-orr-gégész kollégák segítségére van szükségünk. 😊

Ritka esetekben a belső fül izmainak spazmusa (MEM, TTS) okozhat halláscsökkenést, fülzúgást és teltségérzetet a fülben. A spazmus kialakulásában stressz, kimerültség, koffein vagy más stimuláns túlhasználata, fertőzések, ill. különböző neurológiai betegségek (demielinizációs, vaszkuláris kórkép) is szerepet játszhat.

Gondolnunk kell a temporomandibuláris ízület diszfunkciójára is a kivizsgálás során.

Milyen kórképek állhatnak még a tinnitus hátterében?

Neurológusként természetesen ki kell zárnunk daganatos (pl. acusticus neurinoma), ill. különböző vaszkuláris kórképek (atherosclerosis, AV-shunt), migrén lehetőségét is.

Többfajta krónikus állapot, diabétesz, hypertonia, pajzsmirigy proléma, autoimmun kórkép (RA, SLE), anémia is okozhat fülzúgást

dec 29 2023
0
arcfájdalom

Mi állhat az arcfájdalom hátterében?

By | arcfájdalom, arcidegzsába, Eagle szindróma, trigeminusz neuralgia

Mi okozhat arcfájdalmat?

Az arcfájdalom hátterében számtalan kórkép állhat. Neurológusként leggyakrabban az arcidegzsábával (trigeminus neuralgia) találkozunk. Emellett fül-orr-gégészeti vagy fogászati, esetleg gnatológiai probléma is okozhat arcfájdalmat.

Az Eagle szindróma egy ritka kórkép, azonban érdemes erre is gondolnunk az okok keresése során. A betegséget a halántékcsont vesszőnyúlványának (processus styloideus) megnyúlása, ill. az itt elhelyezkedő kötőszöveti szalag elmeszesedése okozza.

Mikor gondoljunk Eagle szindrómára?

A tünetek általában egyoldaliak, de néha mindkét oldalt érintik. Előfordulhat éles, hasogató arcfájdalom, fájdalom az állkapocsban, a torok hátsó részén, a nyelvgyöknél, a fülben, a nyakban vagy az arcon. Nyelési nehezítettség, a torokban idegentestérzés alakulhat ki. Fájdalmassá válhat rágás, a nyelés, a fej fordítás, kísérheti fülcsengés vagy fülzúgás is.

Előfordulhat, hogy a vesszőnyúlvány a fej elfordításakor a koponya alatt megnyomja az ott futó artériát vagy a vénát, látászavart, esetleg eszméletvesztés, szemfájdalmat okozva.

Hogyan tudjuk igazolni?

Az arcfájdalom okának diagnosztizálása nem mindig egyszerű, az Eagle szindróma esetén általában van CT vizsgálatra szükség az eltérés igazolására.

Mi a megoldás?

A kialakult arcfájdalom megszűntetésére, csökkentésére elsősorban antidepresszáns, ill. antikonvulzív szerek adása, ill. lokális lidocain injekció, ganglion blokád jön szóba.

Természetesen van, amikor műtéti megoldás szükséges. Ilyenkor általában a vesszőnyúlvány megrövidítése történik. A terület megközelítése történhet a szájon keresztül, ill. a nyak felől. Endoszkóp használatával a műtét kevésbé invazív, és a gyógyulás is gyorsabb.

 

júl 11 2023
1
PPPD

…még mindig a PPPD/3PD-ről

By | BPPV, Folyamatos szédülés, Neurológia, PPPD, Szédülés, Szorongás

A PPPD kifejezés viszonylag új, de a tünetegyüttes nem az.  A PPPD legalább 3 hónapja fennálló, bizonytalanság érzéssel, nem forgó jellegű szédülés érzéssel jár. Függőleges testhelyzet, aktív és passzív mozgás, mozgó vagy összetett vizuális ingerek a tüneteket fokozzák vagy kiváltják. Jelen lehet önmagában vagy más egyéb kórállapotokkal együtt. A betegség patofiziológiája nem tisztázott a mai napig sem.

Feltételezik, hogy a testtartás szabályozási mechanizmusainak funkcionális változásairól, a multiszenzoros információfeldolgozás zavaráról lehet szó.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a PPPD a vesztibularis/egyensúlyi rendszer krónikus funkcionális zavara, tehát nem strukturális eltérés vagy pszichiátriai állapot.

Hogyan kezelhető a PPPD/3PD?

Nézzük a lépéseit!

Keressük meg a kiváltó okot, és kezeljük!

Keressük meg a kiváltó okot, amely a szédülést és az egyensúlyzavart kiváltotta, elindította. Gyakran látjuk, hogy a páciens a tünetek indulásakor valamilyen más betegség, állapot kapcsán megélte a „szédülést”. Ez lehet BPPV, neuritisz vesztibularis, vesztibularis migrén vagy akár pánik roham is.

Kezeljük a szorongást!

A kutatások kimutatták, hogy a 3PD szorongóbb személyiségűeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a szorongás kezelése terápiával (CBT) és/vagy gyógyszeres kezeléssel erősen ajánlott a legjobb eredmény elérése érdekében.

Csökkentük a biztonsági viselkedést!

Ahogyan a tünetek javulnak, fokozatosan térjünk vissza a szokásos mindennapi mozgásokhoz és tevékenységekhez. Ez lehet a séta gyakorlása nyílt tereken vagy egyenetlen talajon sétabot nélkül, vagy visszatérés az olyan tevékenységekhez, mint a kerékpározás, a megszokott útvonalakon való vezetés.

Kezdjük meg a vesztibularis rehabilitációs terápiát!

A VRT célja, hogy segítsen hozzászokni azokhoz a mozdulatokhoz és helyzetekhez, amelyek rontják a tüneteket.

Mi az a vesztibularis rehablitáció?

A vesztibuláris rehabilitáció (VRT) célja mind az elsődleges vesztibularis, mind a másodlagos tünetek enyhítése.

Az agy megtanul más érzékszerveket használni (látás és szomatoszenzoros – testérzék) a vesztibularis rendszer hiányosságainak kompenzálására.  Az individuális kezelés alapja a gyakorlatok testre szabása.

Három fő gyakorlat sor alkalmazható

Szoktatás, tekintet stabilizálás, egyensúly tréning.

A szoktatási gyakorlat célja az, hogy a szédülést kiváltó mozgás vagy vizuális ingerek ismétlésével enyhén vagy legfeljebb mérsékelten provokálja a tüneteket. Így idővel a szédülés intenzitása csökken az agy tanulásának köszönhetően.

A tekintet stabilizáló gyakorlatok azoknak ajánlottak, akik látászavart észlelnek (elmozdul, ugrál a kép pl. olvasás közben)

Az egyensúly fejlesztő gyakorlatok javítják a biztonságérzetet a mindennapi tevékenységek végzése során. Elősegítik a járás biztonságát egyenetlen talajon, sötétben.

Nehéz végezni a vesztibularis rehabilitációs gyakorlatokat?  

Nem nehéz megtanulni ezeket a gyakorlatokat, de ez nem azt jelenti, hogy elvégezni is könnyű őket.:) A gyakorlatok néha fárasztóak lehetnek. A siker kulcsa, hogy el kell köteleződnünk a gyakorlatok rendszeres végzése mellett. Építsük be a napi rutin feladataink sorába! Kezdetben úgy tűnhet, hogy a tünetek rosszabbodnak, de ha kitartóan, rendszeresen végezzük őket, meg fogjuk látni, hogy a mindennapi élet tevékenységei könnyebbé válnak lassan. Időnként átmeneti visszaesések előfordulhatnak, melyek hátterében leggyakrabban fizikai vagy mentális stresszorok állnak. Higgyünk a sikerben!

 

jan 04 2023
2
Alzheimer kór

Alzheimer kór és epilepszia

By | Alzheimer kór, demencia, epilepszia, hippokampusz, Neurológia

Az Alzheimer kór az egyik leggyakoribb oka a demenciáknak. A betegségben a kialakuló súlyos memóriazavar elsősorban a hippokampusz érintettségével függ össze. A hippokampusz a agy halántéklebenyében található, és fontos szerepet tölt be az emlékezésben és a térbeli tájékozódásban. Az másik ismert tény, hogy ennek a szervnek a károsodása epilepszia betegség kialakulásához vezethet.

A két betegség közötti összefüggést és egymásra hatását több vizsgálat is céljául tűzte ki.

Az irodalmi adatok számos összefüggésre derítettek fényt. A korai kezdetű, családi halmozódást mutató Alzheimer kórban igen gyakoriak az epilepsziás rohamok, de a sporadikus, idős korban induló esetekben is gyakoribbak a rohamok, mint az átlag populációban.  Az epilepsziás betegeknél gyakran észleljük, hogy a kor előrehaladtával romlanak a kognitív képességek. Megfigyelték azt is, hogy Alzheimer kórban szenvedő férfiaknál, ill. kórosan magas vérzsírszintnél, kétszer gyakoribb az epilepszia előfordulása, mint nőknél. Érdekes adat, hogy a magasvérnyomásban szenvedő Alzheimer kóros betegeknél ritkábban alakul ki epilepszia, mint a normotenziósoknál.

A kialakuló epilepsziás rohamok jelentős része nem jár látványos tünetekkel.

Sőt bizonyos rohamok még EEG vizsgálattal sem mutathatóak ki. Emiatt fontos, hogy ha Alzheimer kóros betegnél hirtelen viselkedés változást, ismétlődő, átmeneti zavartságot észlelünk, gondoljunk epilepszia lehetőségére. Ebben az esetben alvás alatti EEG elvégzése javasolt. Amennyiben van lehetőség 24 órás EEG monitorozásra, ez még tovább növelheti a helyes diagnózis felállításának esélyét.

Irodalmi adatok, ill. a képalkotó vizsgálatok eredményei alapján kimutatták, hogy mindkét betegségben a hippokampusz neuronhálózata átszerveződik, és hasonló eltéréseket mutat.

Ismert, hogy az Alzheimer-kórban a béta-amiloid nevű fehérje kóros felszaporodása és lerakódása figyelhető meg. Állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy a béta-amiloid sejten kívüli koncentrációja a hippokampuszban epilepsziás rohamok után megemelkedik. Ez egyrészt az Alzheimer-kór előrehaladását is gyorsítja, másrészt a béta-amiloid magas koncentrációja maga is segíti az epilepsziás rohamok kialakulását.

Take home message

Ezekből következik, hogy az Alzheimer kórban fellépő epilepsziás rohamok ronthatják a beteg állapotát és gyorsíthatják a kór előrehaladását.

Ezen összefüggések miatt rendkívül fontos, hogy felismerjük a Alzheimer betegségben jelentkező epilepsziás rohamokat, és megfelelően kezeljük őket, ezzel enyhíthetjük betegeink kognitív tüneteit is.

jún 21 2022
2

Mi az a PPPD?

By | folyamatos bizonytalanság érzés, Folyamatos szédülés, Neurológia, PPPD, Szédülés

PPPD, folyamatos szédülés, bizonytalanság érzés, azaz Persistent Postural-Perceptual Dizziness 

A PPPD-t először 1986-ban írta le két német neurológus, Thomas Brandt és Marianne Dieterich fóbiás poszturális vertigo (PPV) néven. A tünetegyüttest mozgással összefüggő bizonytalanságérzés jellemzi, melyet környezeti vagy szociális (pl. tömeg) hatások provokálnak, és nem található semmilyen más neurológiai vagy fülészeti megbetegedés a háttérben. A kiváltó tényezők sokfélék lehetnek. Megelőzheti valamilyen egyéb szédüléssel járó kórkép, testi betegség, psyches stressz. A PPV nem psychiátriai betegség, de gyakran együtt állhat kényszeres magatartászavarral, enyhe depresszióval vagy szorongással.

2000-ben egy amerikai kutatócsoport, Jeffrey Staab, Michael Ruckenstein, és kollégáik korszerűsítették a betegség leírását, krónikus szubjektív szédülés (CSD) néven.

2010-ben a világ kutatói azonosítani kezdték a betegség legfontosabb tüneteit, 2014-ben konszenzus alakult ki, ekkor az új elnevezés PPPD (perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés) lett.

Milyen tünetek esetén gondoljunk PPPD-re? 

Folyamatos billegő, lebegő érzés vagy bizonytalanság, mely több mint 3 hónapja fennáll. A tünetek a napok nagyrészében jelen vannak.

A panaszok függőleges testhelyzetben, a fej vagy test mozgásakor, ill. ingergazdag környezetben, vizuális ingerekre erősödnek.

Gyakran valamilyen egyensúlyrendszert érintő betegség vagy trauma előzi meg (BPPV, Meniere betegség, stroke, vesztibuláris migrén, pánik attak, agyrázkódás). Gyakran jelen van a szorongás, az enyhe depresszió is a betegséggel egyidőben, de ezek nem képezik részét a tünetegyüttesnek.

Néha más egyensúlyi rendszert érintő betegségekkel egyidőben van jelen, ezzel jelentősen megnehezítve a diagnózis felállítását és a kezelést.

A PPPD-ben szenvedő páciensek kerülik azokat a szituációkat, amelyek felerősítik a tüneteiket, félnek attól, hogy a tünetek felerősödésekor valami borzalmas dolog fog történni.  A PPPD tehát egy fiziológiai betegség pszichés következményekkel.

Mindezek mellett a legújabb kutatások a PPPD-ben szenvedő betegek agyában különböző változásokat is leírtak a vizuális, vesztibuláris és a limbikus területeken. Csökkent a volument, véráramlást, girifikációt találtak.  Megfigyelték a szenzoros folyamatok gyengülését, de meglepő módon nemcsak a vizuális és vesztibularis régióban, hanem generalizáltan. Ezen strukturális és funkcionális változások vizsgálata még a következő évek feladata lesz.

Mikor állítható fel a diagnózis?

A PPD diagnózisához nem szükséges laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat. Ezek ahhoz kellenek, hogy kizárjunk a háttérben más vesztibuláris kórképet.

Lehetséges a kezelése?

Számtalan vizsgálat történt a PPPV kezelésével kapcsolatban.

Az SSRI és SNRI (serotonin szintet növelő szerek) esetében a páciensek 60-70 % esetében csökkentek a tünetek. 20 % megszakította a kezelést a gyógyszerek mellékhatásai miatt (hányinger, alvászavar, szexuális diszfunkció).

A VBRT (Vestibular Rehabilitation Therapy) deszenzitizálja és hozzászoktatja a pácienst a mozgási stimulusokhoz.  A vizsgálatok szerint az esetek 60-80 %-ában csökkenti a tüneteket, javítja a mobilitást. Hatékony a szorongás és depresszió tüneteinek javításában is. A gyakorlatok 3-6 hónapig történő rendszeres végzésénél érjük el a legjobb eredményt.

A non-invazív vagus ideg stimulációt is eredményesen alkalmazzák egyes esetekben.

A kognitív viselkedés therápiának (CBT) mérsékelt hatása van a PPPD „szédüléses” tüneteinek csökkentésében. A legújabb vizsgálatok szerint az eredmény akkor marad csak tartós és lesz szignifikáns, ha legalább 3 üléssorozat történt, és ha a kezelést a kiváltó eseményt követően 8 héten belül megkezdik. A pszichoterápiának azonban fontos szerepe lehet a PPPD tüneteinek megelőzésében, pl. a vesztibuláris neuronitisz, Meniere betegség, BPPV kezelésekor.

jan 20 2021
2
folyamatos szédülés

Folyamatos szédülés – MdDS?

By | Folyamatos szédülés, mal de debarquement szindróma, MdDS, Neurológia, Partraszállási szindróma, Szédülés

A mal de debarquement szindróma (MdDS), vagy más néven partraszállási betegség egy ritka kórkép. A betegség tünete a folyamatos szédülés, billegés, mozgás érzés, ami utazás, elsősorban hajózás után jelenik meg. A mozgás illúziója megmarad a „partraszállás” után is. A tengerészek mintegy 75 %-ánál is megfigyelték ezt a jelenséget, de ez normál esetben 24 órán belül megszűnik. MdDS esetén a tünetek nem múlnak el, elhúzódhatnak néhány hétig, hónapig, de akár évekig is. Krónikus fáradtságérzés, szorongás, hangulatzavar, az önbizalom elvesztése kapcsolódik hozzá. A tünetek, a folyamatos szédülés érzés fokozódik, ha az érintett nyugalomban marad, pl. egyhelyben áll, vagy aludni akar. Általában stressz és kimerültség is fokozza a panaszokat. Egyéb, az egyensúlyrendszer betegségeinél jelentkező tünet nem kíséri, nincs hányinger, fülzúgás, halláscsökkenés sem.

Az ok ismeretlen

A betegség leggyakrabban a középkorú nőket érinti.

A betegség oka pontosan nem tisztázott. Feltételezik, hogy utazás (pl. hajózás) közben az agy alkalmazkodik a folyamatos mozgáshoz, jeleket küld az izmoknak, így az izmok alkalmazkodni tudnak az új mozgásmintához. Kifejlődik a „sea legs”. Az érintetteknél a mozgás megszűnésekor az agy nem tud readaptálódni a korábbi állapothoz, nem tud újra létrejönni a „land legs”. Más teória szerint a MdDS egy migrén variáns.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

A diagnózis a tipikus klinikum mellett, egyéb egyensúlyszervi betegségek kizárásán alapul. Általában részletes otoneurológiai vizsgálat és koponya MR elvégzése szükséges.

Sajnos, a kezelése nem könnyű

Sajnos, egyelőre nem ismert specifikus terápia. Vesztibuláris rehabilitáció, gyógyszerek közül elsősorban benzodiapezin származékok és triciklusos antidepresszánsok jöhetnek szóba. Van néhány hasznos tipp a tünetek enyhítésére. Fontos a stressz megfelelő kezelése, a kielégítő éjszakai alvás biztosítása. Az érintetteknek autóvezetés közben segíthet, ha a közlekedési lámpánál állás közben mozgatják a fejüket. Azt tanácsolják nézzenek előre pár percig, mielőtt kiszállnak az autóból. Folyamatos mozgással járó aktivitás után tegyenek egy sétát, vagy fókuszáljanak a látóhatárra.

A panaszok megszűnte után kerüljék el azokat a helyzeteket, amelyek kiválthatják a betegséget. Ha nem kerülhető el semmiképp (pl. repülő út), benzodiapezin származék alkalmazásával csökkenthető az ismételt kialakulás esélye.

okt 13 2020
1
alvászavar

Alvajárás és egyéb alvászavar betegségek

By | alvászavar, Neurológia, nyugtalanláb szindróma, paraszomnia

Az alvászavar betegségeket, röviden alvászavarokat ma már sajnos a népbetegségek között említhetjük, hiszen minden harmadik ember szenved tőlük.

Több csoportjuk ismert:

  • inszomiák
  • hiperszomniák
  • cirkadián ritmus felborulás okozta alvászavarok
  • alvásfüggő légzészavarok
  • alvásfüggő mozgászavarok
  • paraszomniák

A leggyakoribb az inszomnia

Az inszomnia, más néven álmatlanság, az el- és átalvást érintő leggyakoribb alvászavar. Az érintett nem tud elaludni, vagy többször felébred éjszaka, és nehezen, vagy nem tud visszaaludni. A nem megfelelő minőségű alvás fejfájást, gyomorpanaszokat, nappali fáradtságot, koncentrációs zavarokat, ingerültséget, hangulatzavart okozhat. Hosszú távon a szervezet stresszként éli meg, hozzájárulhat egyes betegségek (magasvérnyomás, cukorbetegség, depresszió) kialakulásához.

Többfajta betegég is okozhat inszomniát, pl. köhögéssel járó kórképek, különböző krónikus fájdalmak, depresszió, egyéb alvásbetegség (OSAS, RLS). Gyakran találkozunk alvászavarral az Alzheimer és a Parkinson kór esetén is. Amennyiben a hátterében nem tárható fel egyéb betegség, primer (elsődleges) inszomniáról beszélünk. Az életkor előrehaladtával, főleg nők esetében, ez egyre gyakoribb problémát jelent.

Hiperszomnia esetén a betegek mértéktelenül álmosak, képesek elaludni nem konvencionális, esetleg veszélyes helyeken (pl. munkahelyen, autóvezetés közben) is.

A legismertebb hiperszomnia a narkolepszia

Számtalan helyen olvashatunk róla, állandó fáradtságérzéssel, nappali alvásrohamokkal járó megbetegedés. Gyakori tünete a hipnanog hallucináció. Ez általában elalváskor jelentkező, gyakran fenyegető tartalmú, álomszerű élmény. Emellett jellegzetes tünete az alvásparalízis. Ebben az esetben az ébredések során az akaratlagos mozgás képtelensége, esetleg beszédképtelenség jelentkezik.

A normál cirkadián ritmus felborulásával járó betegségek legismertebb formája a jet lag, amely általában több időzónán való átutazás után alakul ki.

Az alvásfüggő légzészavarok közül leginkább a horkolással, ill. az obstruktív alvási apnoéval, míg az alvásfüggő mozgászavarok közül leggyakrabban a nyugtalan láb szindrómával találkozunk.

Mi az a paraszomnia ?

Ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb csoport a paraszomnia, mely egy olyan alvászavar betegség, mely az alvás ideje alatt abnormális viselkedést okoz. Ezek a viselkedésformák megjelenhetnek az alvás-ébrenlét átmenetben, ill. a nappali szundikálás közben is. Leggyakrabban gyermekkorban találkozhatunk velük, de előfordulhatnak felnőttek esetében is.

A leggyakoribb paraszomnia az alvajárás. Ez kiegészülhet beszéddel, esetleg másfajta tevékenységgel, pl. valamilyen házimunka végzésével is. Az alvás közbeni beszéd széles palettán mozoghat, a mormogástól kezdve egészen a teljesértékű társalgásig.

A lidérces álom egy szorongató, intenzív álom, amely dühöt, szorongást, félelmet válthat ki. Az éjszakai felrettenés esetén a beteg halálra rémülten riad fel. Az ébredést hangos sikoly, kiáltás, szapora szívverés kísérheti, előfordul, hogy az érintett kirohan a házból, akár súlyos sérülést is okozva saját magának.

Előfordulhat, hogy teljesen zavart állapotban ébred fel a beteg, nem érti hol van, nem tudja mit csinál. Ehhez az állapothoz is csatlakozhat sírás, lassú beszéd, memóriazavar.

Lehetséges alvás közben enni ?

Az alvásfüggő evészavar alvás közbeni nagy mennyiségű étel és ital elfogyasztását jelenti. Az evési roham során előfordulhat nem szokványos dolgok (pl. csomagló anyag, nyers hús) elfogyasztása is.

Vannak ritkán előforduló, nem szokványos paraszomniák is. Lehetséges alvás közben autóvezetés, üzenet küldés, sőt szexuális aktivitás is.

Exploding head szindróma esetén elalváskor, ill. felébredéskor a fejben hirtelen erős hangot, robbanást hall a beteg. Míg alvásfüggő hallucináció esetén vizuális vagy auditoros hallucináció léphet fel az alvás-ébrenlét átmenetben.

Lássuk az okokat !

Láthatjuk, hogy néhány alvás betegség milyen furcsa, meglepő tüneteket is okozhat. A paraszomniák hátterében általában stressz, szorongás, depresszió, PTSD, bizonyos gyógyszerek vagy tudatmódosítók használata, alvásmegvonás, ill. néhány neurológiai kórkép (pl. Parkinson kór) állhat.

Alvászavar betegség gyanúja esetén mindenképpen neurológiai vizsgálat szükséges. A diagnózis felállításában az anamnesztikus adatok pontos, alapos felvétele mellett, poliszomnográfiás vizsgálat segít. Kezelésükben többfajta gyógyszer (antidepresszívum, antiepileptikum) használata mellett, kognitív viselkedés terápia jön szóba, ill. nagyon fontos az alváshigiénés szabályok betartása.