Neurológia blog

Ahol mindent megtalál a neurológia témakörben
okt 26 2019
2
BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J

aug 28 2019
1

„Feldobom semmi – leesik gyógyszer. Mi az?”

By | Nocebo, Placebo

Igen, a placebo…:)

Bár a placebo használata egyidős az orvostudománnyal, a placebo kutatás ma is az orvostudomány egyik legizgalmasabb része. A placebo-válasznak (olyan jótékony hatás, amely nem származtatható a kezelés kémiai, fizikai tulajdonságaiból, pl. hatóanyag nélküli tablettára csökken a fájdalom) nagy jelentősége van a kezelések során.

Bár a placebo hatás főleg a páciens pszichés konstellációjától, ill. elvárásaitól függ, kialakulásában fontos szerepet játszhat az egyidejűleg alkalmazott egyéb beavatkozás hatása, ill. a betegség természetes lefolyása is.

Fontos tudnunk, hogy az orvosok és a páciensek közti kommunikáció, a páciens kondicionálása jelentősen hozzájárulhatnak a placebo-hatáshoz.

Nézzünk egy konkrét klinikai vizsgálatot!

Talán az egyik legérdekesebbet migrénes emberek körében végezték. Mindenkinél összesen 6 rohamot vizsgáltak. A rohanok kezelése során az emberek véletlenszerűen vagy specifikus migrénes fájdalomcsillapítót vagy placebot kaptak. A tabletta átadásakor háromféle információt kaphattak az őket kezelő orvostól. Így hatféle eset alakult kik:

  • Mikor placebot kaptak, azzal az információval, hogy
    1. placebot kapnak
    2. vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
    3. gyógyszert kapnak
  • Mikor gyógyszert kaptak, azzal az információval, hogy
    1. placebot kapnak
    2. vagy placebot vagy gyógyszert kapnak
    3. gyógyszert kapnak

Mindkét esetben a leírt sorrendnek megfelelően egyre növekedett a placebo hatás.

Meglepő eredmény született…

Az adatokat összevetve kiderült, hogy a placeboként jelölt gyógyszer, és a gyógyszerként jelölt placebo hatékonysága között nem volt különbség.

Ahogy növekedett a pozitív információ tartalom, úgy egyre nagyobb mértékben növekedett mind a placebo, mind a gyógyszer hatékonysága. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a betegek elvárásainak jelentős hatása van a kezelés kimenetelére.

No de mi az a nocebo?

A placebonál jóval újabb koncepció a nocebo hatás. A nocebo olyan mellékhatásokat jelent, amelyek a placebo használata során jelentkeznek. Ennek létezését több tanulmány is igazolta.

Egy placebo kontrollált, szintén migrénesek körében végzett vizsgálatban, a placebot kapó betegek 5%-a esett ki a vizsgálatból a beteg számára jelentős, tolerálhatatlan mellékhatás miatt. Emellett megfigyelték, hogy a placebo csoportban észlelt mellékhatások nagyon hasonlóak voltak a valós gyógyszert kapó csoportban észleltekhez. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a vizsgálatba való beválasztáshoz szükséges beleegyező nyilatkozat elolvasása (mely felsorolta a gyógyszer esetleges mellékhatásait) a betegek egy részében negatív várakozásokat keltett.

Etikai megfontolások miatt a nocebot kutató vizsgálatok ritkák. Ezért a nocebo hatás nem kellően megalapozott a szakirodalomban.

De azért ismert néhány érdekes tanulmány:

  1. Egy vizsgálatban részt vevő diákcsoportnak azt mondták, hogy a fejükön áthaladó (természetesen nem lévő) elektromos áram fejfájást okoz. Ezt követően a csoport kétharmadának fejfájása lett.
  2. Még ennél is érdekesebb egy japán kísérlet, mely során középiskolás gyerekeknek azt az információt adták, hogy a lakkfa levele kiütést okoz. Ezt követően bekötötték a szemüket, majd az egyik kezüket lakkfalevéllel dörzsölték be, de azt mondták, hogy gesztenyelevél, a másikat pedig gesztenyelevéllel, amiről viszont azt állították, hogy lakkfalevél. Az a kezük, amelyikről azt hitték, lakkfával dörzsölték be, bepirosodott, és viszkető hólyagok jelentek meg rajta. A másik kéz viszont a legtöbb esetben változatlan maradt.

A nocebo hatást komolyan kell vennünk, ugyanis jelentősen befolyásolhatja mind lelki, mind testi egészségünket. A páciensekkel folytatott kommunikáció során mindig gondolnunk kell rá.  A jó kommunikáció a gyógyító kompetencia része!

A placebo és nocebo hatás megértése jelentős segítséget jelenthet abban, hogy jobb terápiás eredményeket érjünk el, javítsuk pácienseink életminőségét. Hasznosítsuk a placebo hatást, és minimalizáljuk a nocebo hatást azzal, hogy pácienseink ellátása során személyre szabott információkat osztunk meg velük!

Nota bene! „Az orvos az egyetlen olyan gyógyszer, amely képes saját mellékhatásai csökkentésére.” :)

júl 16 2019
1

Új betegség alakult ki a klímaváltozás miatt 

By | Klímaváltozás, Szorongás

Évek óta tapasztalható, hogy évről évre nő a klímaváltozás miatt az öko-, ill. klímaszorongásban szenvedők száma. A kutatók, a pszichológusok előtt ez régóta ismert tény, de hivatalosan a pszichológiai betegségek között még nem szerepel.

A Yale Egyetem 2018-as kutatása szerint az emberek 29 %-a nagyon aggódik, 70 %-a aggódik, 51 %-a pedig tehetetlennek érzi magát a klímaváltozás miatt. A statisztikák ellenére a legtöbben mégsem érzik, mennyien szenvednek a klímaszorongástól.

A „környezeti végítélettel szembeni folyamatos félelem”-ként határozza meg a kórképet az Amerikai Pszichológiai Társaság. Alapját a folyamatos tehetetlenség érzés adja. Az érintett úgy érzi, nem tehet semmit az elkövetkező „világvége” elkerülése céljából. A tünetei az aggódás, a folyamatos stressz, esetleg pánik rohamok, álmatlanság. Emellett természetesen testi tünetek is megjelenhetnek, mint az izzadás, szédülés, remegés.

2017-ben az Amerikai Pszichológiai Társaság egy hetvenoldalas tanulmányt adott ki arról, hogy a klímaváltozás hogyan hat az emberek mentális egészségére. A pszichológusok szerint a helyzet komoly, tudományos üléseiken több előadás foglakozik ezzel a témával.

Hogy miért nem szerepel hivatalosan mégsem a klinikai diagnózisok között?

„Az ökoszorongás egy teljesen természetes reakció egy nagyon komoly problémára” – mondta a LiveScience-nek Maria Ojala, a svéd Örebro Egyetem pszichológusa. Ez egy racionális reakció, nem egy mentális probléma, annak ellenére, hogy tényleg szorongással jár, így problémás lenne klinikai diagnózist felállítani rá.

Úgy véli, az sokkal komolyabb probléma, ha valaki nem aggódik a globális felmelegedés miatt, mint az, ha valaki nagyon aggódik. :(

Bízunk benne, hogy a szorongás egy bizonyos szintig még jót is tehet az ügynek, és az embereket minél gyorsabb, eredményesebb cselekvésre ösztönzi. :)

máj 29 2019
0
migrén

Mi minden állhat a fejfájás hátterében ?

By | Fejfájás, Neurológia

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz

Már szinte unalomig olvashatunk a fejfájás fajtáiról a legkülönbözőbb fórumokon. Vannak azonban ritka, érdekes fejfájás formák is, melyek meglehetősen furcsa körülmények között is megjelenhetnek.

Villámcsapásszerű fejfájás

Egy ilyen, szinte abszurd esetről adott hírt a BMJ (British Medical Journal) egyik számában. Az egyik sürgősségi osztályra egy 34 éves fiatal férfi érkezett hirtelen fellépő, súlyos fejfájással. A fejfájás leírása tökéletesen megfelelt a „villámcsapásszerű fejfájás” egy epizódjának, ami egy önálló kórkép, akárcsak a jóval közismertebb migrén vagy tenziós fejfájás. Az anamnézis felvételénél kiderül, hogy a férfi pár napja chilipaprika-evő versenyen vett részt. Az extrém erősségű, rövid időtartamú fejfájások azóta ismétlődnek. A versenyen megevett egy egész Carolina Reapert. A Carolina Reapert a világ legerősebb paprikája. A csípősség a kapszaicin koncentrációt mérő skála szerint 1,6 millió SHU (Scoville Heat Unit). Viszonyításképpen: a legcsípősebb magyar pirospaprikák 1500 – 2500 SHU, a Jalapeno 2500 – 8000 SHU. A paprika elfogyasztását követően a beteg öklendezni kezdett, majd intenzív fájdalom lépett fel, először a nyakon és a tarkótájon, majd a fájdalom abroncsszerűvé vált. A következő napokban ismétlődően, hirtelen kezdődő, extrém erősségű, pár másodpercig tartó fájdalom nyilallt a fejébe. A fejfájás intenzitása szinte kibírhatatlan volt, ezért fordult a sürgősségi osztályhoz.

A vizsgálatok érdekes eredményt hoztak…

Általános belgyógyászati és neurológiai vizsgálata során semmilyen eltérés nem merült fel. Koponya CT-je negatív volt, az agyi erek vizsgálata (angiográfia) során értágulat (aneurizma) nem igazolódott. Azonban abnormálisan beszűkült átmérőjű agyi artériákat találtak. A szűkület (vazospazmus) az agy vérellátását biztosító verőerek több szakaszát is érintette. Tüneti terápia mellett állapota gyorsan javult, a fájdalmas epizódok megszűntek. A szakirodalomban korábban nem volt példa arra, hogy erős paprika az agy ereiben összehúzódást (vazokonstrikciót) váltson ki.

Óvatosan az erős paprikával!

Korábban már írtak le egy esetet, amikor cayenne bors kapszula egy 25 éves férfinél szívinfarktust okozott a szív ereiben kialakult vazospazmus következtében.

Take home message:

Jó, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kapszaicin egy “önvédelmi vegyi fegyver”, amely a paprikák evolúciós válasza az őket szenvedélyesen fogyasztó emlősökre. :))

febr 19 2019
2

It’s raining cats and dogs – Esik, mintha dézsából öntenék

By | Frontális lebeny, Neurológia

Sok évvel ezelőtt, mikor egy társaságban az egyik amerikai vendég megtudta, hogy neurológus vagyok, elmondott nekem egy történetet. Valamelyik újságban olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy egy nő baleset során súlyos fejtraumát szenvedett. Miután hazament a kórházból, egy esős délután a férje kinézett az ablakon, és odaszólt neki: „It’s raining cats and dogs”. Mire a nő láthatóan nagyon meglepődött, az ablakhoz lépett, kinézett, majd megkérdezte: „Are you mad? Where are cats and dogs?” Kereste, hol hullanak macskák és kutyák az égből.

Megtörténhetett ez a sztori?

Újdonsült amerikai ismerősöm azt kérdezte tőlem, valóban lehetséges ez, megtörténhetett ez a sztori? Előfordulhat, hogy valaki koponya sérülést követően nem érti meg a mindannyiunk általa jól ismert, egyszerű szólásokat, közmondásokat?

Mire való az agyunk homlok lebenye?

Valóban, a homoklebeny bizonyos részeinek sérülésekor meglepő tüneteket tapasztalhatunk. Már 1868-ban napvilágot látott egy olyan közlemény, amelyben leírták, hogy egy bizonyos Phineas Gage, miután egy robbanás során egy vasrúd a homlok lebenyébe fúródott, teljesen megváltozott. Tiszteletlen, kicsapongó, megbízhatatlan lett, „többé már nem volt Gage”.

A frontális lebeny sérülést elszenvedett embereknél gyakran látjuk, hogy nem veszik figyelembe a társadalmi konvenciókat, hiányzik belőlük a részvét, a tapintat, az önkritika, nem tudnak alkalmazkodni új körülményekhez. Többé nem azok az érzékeny, könyörületes emberek mint korábban, elveszítik az addig ismert módját annak, hogy hogyan reagáljanak a család és barátok felől érkező szeretetre, figyelemre. Időnként indokolatlan dühkitöréseik vannak, buta vicceket gyártanak, vagy értelmetlen dolgokat gyűjtenek.

Néha azonban ellentétes tüneteket észlelünk…

Más esetekben épp ellenkezőleg, csökken a pszihomotoros aktivitás, elveszítik a kezdeményezőkészségüket, spontaneitásukat, az érdeklődésüket, kóros akarathiány léphet fel. Súlyos esetekben csak ülnek vagy fekszenek mozdulatlanul és szótlanul napokon, vagy akár heteken keresztül.

Gyakran megfigyelhető bizonyos mozdulatok vagy szavak befolyásolhatatlan ismételgetése, ugyanakkor a spontán beszéd hiányozhat.

Bonyolult ábrák másolása kielégítő lehet, de mindez emlékezetből már nem sikerül, mert a beteg nem érti az ábra belső logikáját.

Általában az elemi számolási feladatok mennek, de a betegek célképzet nélkül számolnak, a feladat lényegét felfogni képtelenek.

Akkor tulajdonképpen mi is történt esetünkben?

Elszegényedik az absztrakt gondolkodás, nehezítetté válik a lényeg kiemelése, a dolgok közös vonásainak vagy különbözőségének felismerése. Konkretizáció figyelhető meg. Ha a beteget megkérdezzük, hogy „Mit jelent az, hogy nem esik messze az alma a fájától?”, elmondja, hogy bizony oda esik a fa alá, nem pedig messze, hacsaknem elgurul. Valószínűleg, így történhetett a bevezetőben leírt esetben is, ezért kezdte el keresni a hölgy a macskákat és a kutyákat az „it’s raining cats and dogs” felkiáltásra.

Nos, hát röviden ez a mi frontális lebenyünk, nem véletlenül emlegetik úgy, mint „a civilizáció szervét”. :)

nov 25 2018
5

Remegés észlelése esetén mit tegyek?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat!

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.

márc 12 2017
6
alagút szindróma

Alagút-szindróma

By | Akupunktúra, GUNA bioterápia, Lézer terápia, Neurológia

Mi is az az alagút szindróma?

Az alagút szindróma azon kórképek összefoglaló neve, ahol anatómiailag preformált (csontos-szalagos csatorna, izmok között) alagútban haladó ideg nyomás alá kerül. A kórképek kialakulásánál a megnyomás direkt patogén hatása mellett a másodlagos iszkémia is fontos szerepet játszik.

Melyek is a leggyakoribb alagút szindrómák?

A legismertebb a karpális alagút szindróma ( carpal tunnel syndroma ), melyben a nervusz mediánusz a csukló magasságában kerül nyomás alá. Legjellemzőbb panasz a kézujjak zsibbadása, mely főleg reggelente, éjszaka jelentkezik. A beteg gyakran felébred a zsibbadásra, mely gyakran fájdalmas.

A kubitális alagút szindróma a könyök ízület területén alakul ki, a nervusz ulnárisz kompressziója miatt. A zsibbadás az ideg ellátási területén, a kéz kisujj felőli szélén, ill. a gyűrűs- és a kisujjon jelentkezik. Gyakran társul hozzá az érintett ujjak gyengesége is. Ebben a kórképben az éjszakai fájdalom nem jellemző, ellentétben általában a többi alagút szindrómával.

A nervusz interosszeusz anterior szindrómát ínsérüléssel téveszthetjük össze. A kórképben a hüvelyk-, ill. kevésbé a mutató- és középső kézujj utolsó percének hajlítási képtelensége alakul ki. Érzészavar nincs.

Mi is az a Guyon alagút szindróma?   

A Guyon alagút szindrómánál a nervusz ulnárisz egyes ágai kerülnek nyomás alá a kéz területén. Az első panasz általában a gyűrűs- és kisujj területén támadó érzészavar, mely időnként az alkar területére is kisugárzik retrográd módon. A zsibbadás és a fájdalom éjszaka fokozódik. A kórképen belül 3 fajtát különítünk el, az egyik esetben a tenyér kisujj felőli oldalán érzészavar is kialakul.

A test mely részein találkozhatunk még alagút szindrómával? 

A törzsön is kialakulhat alagút szindróma . Nyaki, háti, ill. derék fájdalmat okozó kórképek esetén erre is kell gondolnunk. Ebben az esetben a csigolyák között kilépő ideg ágának (r. dorsalis) a kompressziója egy kötőszövetes hártyán való átlépésnél történik.  A fájdalom testhelyzettől, megterheléstől többé-kevésbé független, néha a karba, ill. az alsóvégtagba is kisugározhat. Az ideg bőrágának ellátási területén érzészavar észlelhető.

Tekintsünk át néhányat az alsóvégtagi alagút szindrómák közül! 

A ligamentum inguinale tünetegyüttesnél a comb külső területén támad érzészavar. Ez többnyire zsibbadás, de gyakran kellemetlen, égő fájdalom is társul hozzá. Kezdetben csak időnként jelentkezik, huzamosabb állást, járást követően, néha éjszaka fokozódik. Az adott bőrfelületen a takaró érintése is kellemetlen érzést okozhat. Az idegi kompresszió ebben az esetben a hasüregben, vagy a lágyéktájon következik be. Terhesség alatt a növekvő méh által okozott nyomás következtében léphet fel.

Az elülső tarzális alagút szindróma az ideg (n. peroneus profundus) a lábháton a belső és külső boka között húzódó szalag között komprimálódik. Égő fájdalom jelentkezik az I. és II. lábujj területén, mely kiterjedhet az egész lábközépre. A láb kissé gyengébb lehet, a lépés bizonytalanná válhat.

A mediális tarzális alagút szindrómánál a belső boka alatt nyomódik meg az ideg (n. tibialis). Az első panasz a talpra, esetleg a sarokra kiterjedő fájdalom, mely később a lábszár, ill. a comb területére is kisugározhat. Ez kezdetben többnyire átmeneti jellegű. A kórképnek két fajtája ismert. Az elsőben a fájdalom éjszaka, pihenésnél, a másiknál főleg járásnál, állás közben jelentkezik.

Mit tegyünk alagút szindróma gyanúja esetén? 

Hasonló panaszok észlelésekor neurológiai szakvizsgálat javasolt. Amennyiben a fizikális vizsgálat is megerősíti a betegség gyanúját, ENG/EMG elvégzésével igazolhatjuk a diagnózist.

A kezelésnél általában fizioterápia, szelektiv ingeráram kezelés, az adott végtag pihentetése, Lidocain, ill. steroid injekció lokális adása jöhet szóba. Nagyon jó eredménnyel alkalmazható a lágylézer, ill. a GUNA bioterápia bizonyos kórképek esetén. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a műtét az adekvát megoldás.

dec 11 2016
3
Fogyókúra

Fogyókúra

By | Akupunktúra, Fogyás, Lézer terápia

Fogyókúra a jó megoldás? 

Az elhízás megoldása valóban a fogyókúra lenne? A világon egyre nő az elhízott emberek száma, 1 milliárd túlsúlyos és 475 millió elhízott ember van. Túlsúlyosnak tekintjük, ha a BMI (kg/m2) 25.0 – 29.9 között van, 30-nál nagyobb BMI esetén elhízásról beszélünk.

A tendenciák baljósak. A WHO jelentése szerint a 13 évesek 27%-a, a 11 évesek 33 %-a túlsúlyos Európában.

A túlsúly természetesen nemcsak esztétikai probléma, de jelentős rizikófaktora több betegségnek.

Miért alakul ki az elhízás? 

Ne felejtsük el, hogy az elhízott felnőttek 25 %-a már gyermekkorában is túlsúlyos volt.  Hányszor halljuk, hogy: „Nálunk az egész család ilyen fajta, ezért én alig eszem, mégis hízom.” Biztos, hogy itt genetikai meghatározottságról van szó? Szerintem általában nem. Sokkal inkább a helytelen étkezési szokások, a mozgásszegény életmód átvételéről, megtanulásáról.

Gondoljunk csak bele, hányszor használjuk az etetést megnyugtatásra például csecsemőkorban. Hányszor mondjuk a gyermekeinknek, hogy „ne hagyj semmit a tányérodon, amit kiszedtél, edd meg”. A jó háziasszonyt az dicséri, ha minden elfogy az asztalról, sőt ha lehetőleg többször is szedünk. Napjainkban szerencsére már nem annyira jellemző, de a férfiasság egyik ismérve volt az, ha valaki sokat tudott enni.

Természetesen az elhízás hátterében – ennél sokkal ritkábban – bizonyos betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés) is állhatnak, ill. több gyógyszer is okozhat hízást mellékhatásként.

A túlsúly kialakulásában sokszor valamilyen lelki ok áll. A nomenklatúra bizottság foglalkozott is azzal a kérdéssel, hogy az elhízást besorolják a mentális kórképek közé, de ez nem történt meg, mivel a probléma ennél komplexebb, genetikai, belgyógyászati, és endokrinológiai aspektusai is fontosak. Az elhízásnál a táplálkozási magatartás kikerül a személy kontrollja alól, így a szükségletnél nagyobb mennyiségű kalóriát vesz magához.

Az elhízás társadalmi probléma 

Egy olyan jelenség, mely a modern társadalmak szinte mindegyikét érinti, a különböző társadalmi folyamatok vizsgálatára késztet bennünket. Mivel a táplálkozással kapcsolatban is értékválasztások történnek, a modern társadalmak érték-orientációjának változása erre is kihat óhatatlanul. Az individuáció folyamatában minden az egyénhez kötődő érték felértékelődik, miközben a közösségi értékek (társadalmi, munkahelyi közösség, család stb.) eltörpülnek. Ezek a társadalmak önmaguk reprodukálására sem hajlandóak, az önközpontúság vezérli egyre inkább az egyén életét. Ezen elmélet alapján a járványszerűen terjedő elhízást a modern társadalmak „szomatikus nárcizmusaként” foghatjuk fel, melyben az egyén az értéket az evés során inkorporálja. Elgondolkodtató érvelés szerintem…

No de az elméletek után térjünk vissza a gyakorlathoz!

Mit tegyünk, ha túlsúlyosak vagyunk? Fogyókúra? 

Az általános tapasztalatok alapján egyet kijelenthetünk: Ha biztosan hízni akarsz, időnként fogyókúrázz!

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, hogy pár hétig, hónapig tartó kemény fogyókúrával több kilót fogyunk, majd ennek abbahagyása után előbb-utóbb újra visszajönnek a kilók, sőt néhány plusz is.

Az elhízásra ne úgy tekintsünk, mint egy akut betegségre, mondjuk mandulagyulladásra, hanem sokkal inkább, mint egy krónikus állapotra, mely egy egész életen át tartó kezelést, törődést, életmód váltást igényel.

De ettől ne rettenjünk meg!  Gondoljunk csak bele, mennyi ilyen dolog van az életünkben! Rendszeresen járunk fodrászhoz, hogy rendben legyen a hajunk, ápoljuk a fogainkat, törődünk környezetünkkel, takarítunk, locsoljuk a virágokat.

Először is vegyük számba, mi az, amit rosszul csinálunk. Vezessünk diétás naplót!  Számtalan ilyen létezik, az internetről letölthetőek. Valószínűleg nagyon meg fogunk lepődni, ha összeszámoljuk, hogy átlagosan 1 nap alatt mennyi kalóriát viszünk be „szokásos étkezéseinkkel”.

Milyen legyen a diéta? 

A MOMOT (Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság) ajánlása szerint a „low-carb”, „high-protein” diéta ajánlott (a MOMOT honlapján a diéta részletei megtalálhatóak). Az első célkitűzés legyen fél év alatt a 10 %-os fogyás. Emellett elengedhetetlen a rendszeres mozgás, az összes izmot megmozgató mozgásformák a preferálandóak.  A túlsúly mértékétől függően kezdetben csak gyors tempójú séta, később – a fogyás megindulását követően – intenzívebb testmozgás javasolt. Segítséget nyújthat étvágycsökkentő gyógyszerek (engedélyezett!, receptre felírható!), táplálékok (mandula) fogyasztása, ill. megfelelő akupunktúrás pontok kezelése is.  Nagymértékű elhízás esetén, természetesen intézeti körülmények javasoltak a fogyás megindításához, extrém esetben műtéti megoldás is szóba jöhet.

A fogyás nem egyszerű dolog, de ne feledjük: „Ami az ember agyában megfogan, azt az ember véghez is tudja vinni.”

nov 01 2016
5
Lökéshullám terápia

Lökéshullám

By | Akupunktúra, GUNA bioterápia, Lézer terápia, Lökéshullám terápia, Neurológia

Mikor jusson eszünkbe a lökéshullám terápia?
Természetes akkor, amikor olyan kórképpel találkozunk, amely a lökéshullám terápiával jól kezelhető. :)
Lássuk ezeket!

Sarokcsont sarkantyú

Ilyenkor a sarokcsont talpi felszínén a talpi fascia eredésénél kis sarkantyúszerű kinövés keletkezik, mely terhelésre, nyomásra érzékeny („mintha hegyes kavicsra lépnék”). Mivel a meglévő panaszok ellenére, az esetek jelentős részében röntgen felvételen sarkantyú képződés nem látható, a fájdalmat feltételezhetően a talpi képletek túlterhelése, a csonthártya gyulladás váltja ki, nem a csontkinövés. Kezelése során a lökéshullám terápia mellett fontos a nyugalomba helyezés, tehermentesítő betét viselése, gyulladás csökkentő szerek, lokális szteroid injekció. Hatástalanság esetén műtéti megoldás jön szóba.

Achyllodynia – Acilles ín fájdalom

Az Achilles ín fájdalma jellegzetesen fiatalkorban, korábban rendszeres sporttevékenységet végzőknél alakulhat ki, akik hosszabb idő kihagyása után újra sportolni kezdenek. Az Achilles ín fokozott igénybevétele miatt a sarokcsonton való tapadása felett 1-2 cm-es területen fájdalom, nyomásérzékenység, orsószerű duzzanat keletkezik.  A folyamat előrehaladtával később a degenerált ín szakadása is előfordulhat. A diagnózis a fizikális vizsgálattal általában felállítható. Kezelése során fontos a pihentetés, a sport tevékenység átmeneti felfüggesztése, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentős készítmények adása. Lokálisan adott szteroid injekció adása jól csökkentheti a fájdalmat, de nem ajánlott, mert fokozzák az ín szakadásának veszélyét. A lökéshullám terápia az esetek jelentős részében jó hatékonysággal alkalmazható. A panaszok megszűntét követően a sport tevékenység lassan, fokozatosan, óvatosan kezdhető csak újra, az ín teherbírásának megfelelően.

Teniszkönyök, golfkönyök

A felkarcsont lateralis epicodylitisét (felkarcsont alulsó-külső részén elhelyezkedő kiemelkedés) teniszkönyöknek, a felkarcsont medialis epicondylitisét (a felkarcsont alulsó-belső részén elhelyezkedő kiemelkedés) golfkönyöknek nevezzük. Ötször gyakoribb a teniszkönyök, mint a golfkönyök. Teniszkönyök kialakulásánál az alkar feszítő -, míg golfkönyöknél az alkar hajlító izmainak fokozott igénybe vételének van szerepe. A kórképet gyakran fiatal felnőtteknél észleljük, akik az ujjak és a csukló feszítő izmait megerőltető tevékenységet (gépírás, tenisz) végeznek. Fizikai munkát végzők körében inkább a 40-50 éves korosztály érintett. Az izom eredések területén lezajló ismétlődő traumák és degenerativ folyamatok hatására szakadások keletkeznek. Téves tehát az a korábbi nézet, miszerint a betegséget az izom eredések és a csonthártya gyulladása okozná.  Teniszkönyök esetén a könyök külső oldalán, golfkönyök esetén a belső oldalán jelentkezik a fájdalom. Kezdetben a panaszok csak a könyök vagy csukló aktiv mozgatásakor, tárgyak fogásakor lép fel, később nyugalomban is fennmarad. Fontos a túlterhelést okozó mozgások kerülése, gyulladás csökkentő kenőcsök, tabletták alkalmazása, lokálisan lidocain, ill. szteroid injekció adása jön szóba. Hatástalanság esetén itt is műtéti megoldás történhet, mely általában a beteget kétharmadánál vezet eredményre. Az utóbbi időben epicondylitisnél is egyre gyakrabban alkalmazzuk eredményesen a lökéshullám terápiát.

 

okt 23 2016
10
BPPV

Szédülés

By | Akupunktúra, GUNA bioterápia, Lézer terápia, Neurológia

Mi állhat a szédülés hátterében?

A szédülés a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amivel az emberek orvoshoz fordulnak. Az esetek 40 %-ánál a panasz 1 évnél, 22 %-ánál 5 évnél hosszabb ideje áll fenn.
A lakosság 42 %-a élete folyamán legalább egyszer orvoshoz fordul szédülés, egyensúlyzavar miatt. A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, 75 év felett a panaszok 30%-ában találkozunk vele.
A szédülés az egyik legijesztőbb tünet, az emberek általában rögtön valamilyen súlyos betegségre, agyi keringés zavarra, esetleg agydaganatra gondolnak. Szinte mindig szorongást, félelmet kelt, mely később állandósulhat is. A gyakorlatban szerencsére ez egészen másképp van.
A szédülés hátterében álló első 6 leggyakoribb betegség, gyakoriságuk sorrendjében:

  • BPPV
  • perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés (PPPD)
  • centrális vesztibuláris szédülés
  • baziláris, vesztibuláris migrén
  • Meniere-betegség
  • neurotisz vesztibulárisz

A leggyakoribb a BPPV (benignus pozicionális paroxizmális vertigó).
Ez jellegzetes mozdulat (ágyból felkelés, felfelé-, lefelé nézés, ágyban fordulás) által kiváltott, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés. Általában kevesebb mint 1 percig tart, de sokszor ismétlődik. Emellett állandó jellegű szédülékenység, hányinger is jelen lehet.
A problémát a belső fülben lévő otolit kristályok okozzák.
A betegség gyógyításánál egy bizonyos „műfogás” (Epley manőver) segítségével ezeket a kis kristályokat el kell mozdítanunk, így a szédülés is megszűnik.

A második leggyakoribb ok a PPPD (perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés)

Ez 3 hónapnál régebben fennálló, visszatérő, folyamatos vagy periodikus szédülés, általában nem forgó. Jellemzően a nap előrehaladtával egyre kifejezettebb. A saját vagy a környezet mozgása általában rontja a tüneteket, vizuális ingerkörnyezet (pl. bevásárlóközpont, autóvezetés) provokálhatja. Jellemző lehet pillanatos megszédülés spontán vagy hirtelen mozdulatra. Általában szorongással, depresszióval, kényszeres magatartászavarral jár együtt, jelentős korlátozottságot okoz. Gyakran valamilyen egyensúlyzavart okozó betegség vagy pszichológiai stressz után indul, miután a kiváltó esemény már megoldódott. Gyógyításánál elsősorban a szorongás megszüntetése (edukáció, ill. gyógyszeres kezelés) a cél, ill. nagyon fontos lenne a kialakulásának a megelőzése, a szédüléses kórképek okának korai tisztásával, és adekvát kezelésével.

Centrális vesztibuláris szédülés

Akut centrális vesztibularis szédülést leggyakrabban vertebrobaziláris területi stroke vagy TIA (átmeneti keringészavar) okoz. Az esetek 50 %-ban más agytörzsi, kisagyi tünetek is észlelhetőek, mint kettőslátás, végtag ügyetlenség. A másik 50 %-ban azonban nyílvánvaló góctünetek nélkül lép fel. Ilyenkor mindig figyelnünk kell a szédüléssel egyidőben jelentkező egyoldali halláscsökkenésre, mely centrális eredetre utal (labirint stroke). Azonban itt kell elmondanunk, hogy a nyaki gerinc szpondilózisával  (gerinc meszesedés) magyarázható artéria vertebrális  kompresszió okozta szédülés objektíven bizonyított esetei ritkák. Szerencsére a centrális eredetű szédülések az esetek túlnyomó többségében jóindulatúak.

Vesztibuláris migrén

Vesztibuláris migrénre elsősorban azoknál a betegeknél kell gondolnunk, akik anamnézisében migrén szerepel. Előfordulhat, hogy éveken át csak szédüléses rohamok jelentkeznek. A rohamok időtartama általában 1-2 óra (5 perc-3 nap). A kísérő fejfájás jelenléte változó. Típusos migrén ritka, általában enyhe tarkótáji fejfájás jelentkezik csak. Kísérheti fülzúgás, foto- és fonofóbia, migrén aura. A szédülést fej- és testmozgás gyakran fokozza.

Mi is az a Meniere betegség?

A Meniere betegség visszatérő, rohamokban jelentkező szédülést okoz, melyet halláscsökkenés, fülzúgás kísér. A roham átlagosan 20 perc-24 óra alatt megszűnik. Nincs kiváltó faktor, a rohamok spontán, szabálytalan időközökkel lépnek fel. A háttérben a belső fülben lévő folyadék (endolimfa) „túltengése” áll. Kezdetben csak a szédüléses rohamok alatt van halláscsökkenés, de később ez állandósul. Gyógyszeres kezelése javasolt. Korábban esetleg műtéti megoldás is szóba jött, de a közép életkorban jelentkező esetek nagy része néhány év alatt stabilizálódik.

Neuronitisz vesztibulárisz

Neuronitisz vesztibulárisz az „egyensúlyideg” bántalmát jelenti, melyet gyakran herpesz vírus fertőzés okoz. Ez egy általában viszonylag gyorsan kialakuló kórkép, mely heves, időnként járásképtelenséget okozó, napokon át tartó, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár. Átlagosan 7-10 nap alatt szűnik, a bizonytalanságérzés hónapokig megmaradhat. Ritkán ismétlődik.

Tehát szédülés észlelésekor nagyon fontos, hogy minél hamarabb szakorvoshoz (neurológus, fül-orr-gégész) forduljunk, az ok korai kiderítése és az adekvát kezelése megkezdése céljából. Nagyon fontos, hogy a gyógyulás folyamán ne féljünk a mozgástól, mert a szédülést provokáló mozgások kerülése a vesztibuláris kompenzációs folyamatot, így a gyógyulást gátolja.
Szerencsére az esetek legnagyobb részében a háttérben nem valamilyen súlyos kórkép, hanem a belső fül betegsége áll.

A gyakori kórképek mellett, ismerünk jó néhány ritka tünetegyüttest is, melyek szintén szédülést okoznak. Ezekkel nem találkozunk túl gyakran a praxisunkban, de annál érdekesebbek.