tinnitusz

A fülzúgás diagnózisa és kezelése

By | fülzúgás, Neurológia, tinnitusz

Tinnituszt, azaz fülzúgást, számtalan betegség és krónikus állapot okozhat, ezeket egy korábbi bejegyzésben részleteztem.

A kivizsgálás első lépése mindenképp a részletes anamnézis felvétele kell hogy legyen. A fülzúgás jellegének tisztázás (folyamatos-időszakos, pulzatív/pulzus-szinkron-egyenletes, szimmetrikus-féloldali) mellett az esetleges egyéb kísérő tünetek (fájdalom, szédülés) azonosítása szükséges.

A fülzúgás során hallott hang jellege fontos segítséget adhat

A klikkelés, kattogás a belső fül izmainak spazmusára (M. tensor tympani, M. stapedius) utalhat.

A pulzáló, morajló, zümmögő hang vaszkuláris okra hívhatja fel a figyelmet.

A mély hangú zúgás hátterében elsősorban hallójárat elzáródás, Meniere betegség, esetleg otoszklerózis állhat.

A magas hangú zúgást, mely a leggyakoribb fülzúgás típus, általában zajártalom, hallásvesztés, gyógyszer mellékhatás okozhatja. Amennyiben azonban féloldali, akusztikus neurinoma is felmerülhet.

A fül-orr-gégészeti, audiológiai vizsgálat elengedhetetlen

Emellett a gyanított októl függően képalkotó (CT, MR) és labor vizsgálatok jönnek szóba.

A kezelés nem egyszerű

Legfontosabb az oki terápia, melyben fül-orr-gégész, gnatológus, neurológus, gyógytornász tud segítséget adni az októl függően.

A fülzúgás oka azonban nem minden esetben tisztázható, ill. az oki terápia kiegészítése szükséges.

A Tinnitus Retraining Therapy (TRT) egy komplex, hosszútávú módszer, az agy „átprogramozgása”, hozzászoktatása a fülzúgáshoz, hogy az ne okozzon kellemetlen érzést. Ennek fontos része a különböző pszichoterápiás technikák, szükség esetén gyógyszeres kezelés a szorongás, feszültség csökkentésére. Elsősorban CBT (kognitív viselkedés terápia) javasolt. A TRT speciális fülzúgás ambulanciákon érhető el.

Kutatások folynak egyéb lehetséges technikák, TMS (transzkraniális mágneses ingerlés), ill. DBS (mély agyi stimuláció) alkalmazására.

Megelőzés

Végül néhány szó a megelőzésről.

A hosszú idejű nagyon hangos zene hallgatás fülhallgatón keresztül halláskárosodást okozhat. Munkahelyi zajártalom esetén fontos a megfelelő védőkészülés alkalmazása. Fordítsunk figyelmet a kardiovaszkuláris (magasvérnyomás, cukorbetegség, elhízás, vérzsírszint) és mentális (relaxació, autogen tréning, rendszeres testmozgás) egészségünkre, kerüljük az excesszív alkohol, koffein és nikotin fogyasztást.

Néhány szó a fülzúgás lehetséges okairól

By | fülzúgás, Neurológia, tinnitusz

A fülzúgás, idegen szóval tinnitus, gyakori tünet, az emberek 15-20 %-át érinti élete során, elsősorban az idősebb korosztályt.

Az etiológia tisztázásához első lépésben a tinnitusz jellegét kell megvizsgálnunk: szimmetrikus vagy féloldali, folyamatos, vagy csak időnként lép fel, pulzatilis, esetleg pulzus-szinkron jellegű, ill. kíséri-e egyéb tünet vagy panasz pl. szédülés, fájdalom.

Mire gondoljunk elsősorban, ha fülzúgást észlelünk?

A leggyakoribb okok a hallásvesztéshez, a fül különböző gyulladásos betegségeihez, a fej- nyak régiót érintő traumához csatlakozó tinnitusz. Emellett sokféle gyógyszer mellékhatása is lehet fülzúgás, pl. ASA, vízhajtók, protonpumpa gátlók, carbamazepin, pregabalin, atorvastatin, daganat ellenes szerek stb.

Mi okozhat még fülzúgást?

Meniere betegség, az Eustach-kürt (egy csatorna, ami a középfület köti össze az orrüreggel) funkciózavara (pl. hurut), esetleg a fül csontjainak változása (otosclerosis) állhat a háttérben. Ezek esetében elsősorban a fül-orr-gégész kollégák segítségére van szükségünk. 😊

Ritka esetekben a belső fül izmainak spazmusa (MEM, TTS) okozhat halláscsökkenést, fülzúgást és teltségérzetet a fülben. A spazmus kialakulásában stressz, kimerültség, koffein vagy más stimuláns túlhasználata, fertőzések, ill. különböző neurológiai betegségek (demielinizációs, vaszkuláris kórkép) is szerepet játszhat.

Gondolnunk kell a temporomandibuláris ízület diszfunkciójára is a kivizsgálás során.

Milyen kórképek állhatnak még a tinnitus hátterében?

Neurológusként természetesen ki kell zárnunk daganatos (pl. acusticus neurinoma), ill. különböző vaszkuláris kórképek (atherosclerosis, AV-shunt), migrén lehetőségét is.

Többfajta krónikus állapot, diabétesz, hypertonia, pajzsmirigy proléma, autoimmun kórkép (RA, SLE), anémia is okozhat fülzúgást