BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J

Szédülés

Szédülés

By | Akupunktúra, GUNA bioterápia, Lézer terápia, Neurológia

Mi állhat a szédülés hátterében?

A szédülés a fájdalom után a 2. leggyakoribb panasz, amivel az emberek orvoshoz fordulnak. Az esetek 40 %-ánál a panasz 1 évnél, 22 %-ánál 5 évnél hosszabb ideje áll fenn.
A lakosság 42 %-a élete folyamán legalább egyszer orvoshoz fordul szédülés, egyensúlyzavar miatt. A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, 75 év felett a panaszok 30%-ában találkozunk vele.
A szédülés az egyik legijesztőbb tünet, az emberek általában rögtön valamilyen súlyos betegségre, agyi keringés zavarra, esetleg agydaganatra gondolnak. Szinte mindig szorongást, félelmet kelt, mely később állandósulhat is. A gyakorlatban szerencsére ez egészen másképp van.
A szédülés hátterében álló első 6 leggyakoribb betegség, gyakoriságuk sorrendjében:

  • BPPV
  • krónikus szubjektív szédülés
  • centrális vesztibuláris szédülés
  • baziláris, vesztibuláris migrén
  • Meniere-betegség
  • neuritisz vesztibulárisz

A leggyakoribb a BPPV (benignus pozicionális paroxizmális vertigó).
Ez jellegzetes mozdulat (ágyból felkelés, felfelé-, lefelé nézés, ágyban fordulás) által kiváltott, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés. Általában kevesebb mint 1 percig tart, de sokszor ismétlődik. Emellett állandó jellegű szédülékenység, hányinger is jelen lehet.
A problémát a belső fülben lévő otolit kristályok okozzák.
A betegség gyógyításánál egy bizonyos “műfogás” (a páciens forgatása) segítségével ezeket a kis kristályokat el kell mozdítanunk, így a szédülés is megszűnik.

A második leggyakoribb ok a krónikus szubjektív szédülés, vagy másik nevén szomatoform szédülés.

Ez általában 3 hónapnál régebben fennálló, visszatérő, folyamatos vagy periodikus szédülés. A saját vagy a környezet mozgása általában rontja a tüneteket, vizuális ingerkörnyezet (pl. bevásárlóközpont, autóvezetés) provokálhatja. Általában szorongással, depresszióval, kényszeres magatartászavarral jár együtt. Otogén, pszichogén, ill. interaktív típusát különböztethetjük meg. Az előző esetében a tünetek kialakulását valamilyen korábbi szédüléssel járó betegség (pl. BPPV) előzi meg, pszichogén típusnál ilyet a kórelőzményben nem találunk.
Gyógyításánál elsősorban a szorongás megszüntetése a cél, ill. nagyon fontos lenne a kialakulásának a megelőzése a szédüléses kórképek okának korai tisztásával, és adekvát kezelésével.
A központi idegrendszer (az “agy”) megbetegedése által okozott szédülésnél általában elmondhatjuk, hogy szinte mindig megjelenik valamilyen egyéb tünet (kettőslátás, zsibbadás, végtag gyengeség) is. A köztudatban olyan sokszor emlegetett “fejfordítás kiváltotta agyi keringési zavar” gyakorlatilag irodalmi ritkaság. Emellett el kell mondanunk, hogy a központi eredetű szédülések is általában jóindulatúak.

Vesztibuláris migrénre elsősorban azoknál a betegeknél kell gondolnunk, akik anamnézisében migrén szerepel. Előfordulhat, hogy éveken át csak szédüléses rohamok jelentkeznek.
Neuronitisz vesztibulárisz az “egyensúlyideg” bántalmát jelenti, melyet gyakran herpesz vírus fertőzés okoz. Ez egy általában viszonylag gyorsan kialakuló kórkép, mely heves, időnként járásképtelenséget okozó, napokon át tartó, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár. Átlagosan 7-10 nap alatt szűnik, a bizonytalanságérzés hónapokig megmaradhat.

Mi is az a Meniere betegség ?

A Meniere betegség visszatérő, rohamokban jelentkező szédülést okoz, melyet halláscsökkenés, fülzúgás kísér. A roham átlagosan 20 perc-24 óra alatt megszűnik. A háttérben a belső fülben lévő folyadék (endolimfa) “túltengése” áll. Kezdetben csak a szédüléses rohamok alatt van halláscsökkenés, de később ez állandósul.
Gyógyszeres kezelése javasolt. Korábban esetleg műtéti megoldás is szóba jött, de a közép életkorban jelentkező esetek nagy része néhány év alatt stabilizálódik.

Tehát szédülés észlelésekor nagyon fontos, hogy minél hamarabb szakorvoshoz (neurológus, fül-orr-gégész) forduljunk, az ok korai kiderítése és az adekvát kezelése megkezdése céljából. Nagyon fontos, hogy a gyógyulás folyamán ne féljünk a mozgástól, mert a szédülést provokáló mozgások kerülése a vesztibuláris kompenzációs folyamatot, így a gyógyulást gátolja.
Szerencsére az esetek legnagyobb részében a háttérben nem valamilyen súlyos kórkép, hanem a belső fül betegsége áll.