„ Az öregkor az az állapot, amit mindenki meg szeretne élni, s amitől mégis mindenki retteg, holott fiziológiás körülmények között nem ró semmiféle szenvedést az emberre.” (Nyírő Gyula)

Hogyan alakul ki a feledékenység ?

Vannak bizonyos típusú panaszok, ill. betegségek, melyek a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak. Ezek közül egyik legfontosabb a feledékenység, mely panasszal gyakorló orvosként nap mint nap találkozunk.

Az idősödés folyamán a szellemi működésekben változásokat észlelünk. Ilyen például a gondolkodás lassulása, rugalmasságának csökkenése, a névmemória romlása. Vannak azonban olyan tünetegyüttesek, amelyek az értelmi képességek hanyatlási folyamatának (demencia) gyanúját keltik.

Az első kérdés az, hogy csupán korfüggő feledékenységről van-e szó. A teljesítmény csökkenés mértékét psziohometriai tesztekkel (MMSE, óra rajzolási teszt) tudjuk objektivizálni. Amennyiben valóban van mérhető hanyatlás, tisztáznunk kell mi okozza ezt. Gyakran különböző lelki zavar (depresszió), esetleg testi betegség állhat a háttérben. Azonban a demenciák kb. 60 %-ában az ok az Alzheimer kór, ill. gyakori a vaszkuláris demencia is, melyet az agyi erek megbetegedése okozza. A diagnózis felállításában ( feledékenység ) a labor és a képalkotó vizsgálatok (CT, MR) elvégzése elengedhetetlen. A kezelés minden esetben a neurológus, pszichiáter, ill. a család szoros együttműködését teszi szükségessé. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápiás beavatkozás is rendkívül fontos.

Mi áll feledékenység hátterében?

A demenciák jelentős részében az ok az Alzheimer kór, de gyakran az agyi erek megbetegedése is okozhatja.