folyamatos szédülés

Folyamatos szédülés – MdDS?

By | Folyamatos szédülés, mal de debarquement szindróma, MdDS, Neurológia, Partraszállási szindróma, Szédülés

A mal de debarquement szindróma (MdDS), vagy más néven partraszállási betegség egy ritka kórkép. A betegség tünete a folyamatos szédülés, billegés, mozgás érzés, ami utazás, elsősorban hajózás után jelenik meg. A mozgás illúziója megmarad a „partraszállás” után is. A tengerészek mintegy 75 %-ánál is megfigyelték ezt a jelenséget, de ez normál esetben 24 órán belül megszűnik. MdDS esetén a tünetek nem múlnak el, elhúzódhatnak néhány hétig, hónapig, de akár évekig is. Krónikus fáradtságérzés, szorongás, hangulatzavar, az önbizalom elvesztése kapcsolódik hozzá. A tünetek, a folyamatos szédülés érzés fokozódik, ha az érintett nyugalomban marad, pl. egyhelyben áll, vagy aludni akar. Általában stressz és kimerültség is fokozza a panaszokat. Egyéb, az egyensúlyrendszer betegségeinél jelentkező tünet nem kíséri, nincs hányinger, fülzúgás, halláscsökkenés sem.

Az ok ismeretlen

A betegség leggyakrabban a középkorú nőket érinti.

A betegség oka pontosan nem tisztázott. Feltételezik, hogy utazás (pl. hajózás) közben az agy alkalmazkodik a folyamatos mozgáshoz, jeleket küld az izmoknak, így az izmok alkalmazkodni tudnak az új mozgásmintához. Kifejlődik a „sea legs”. Az érintetteknél a mozgás megszűnésekor az agy nem tud readaptálódni a korábbi állapothoz, nem tud újra létrejönni a „land legs”. Más teória szerint a MdDS egy migrén variáns.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

A diagnózis a tipikus klinikum mellett, egyéb egyensúlyszervi betegségek kizárásán alapul. Általában részletes otoneurológiai vizsgálat és koponya MR elvégzése szükséges.

Sajnos, a kezelése nem könnyű

Sajnos, egyelőre nem ismert specifikus terápia. Vesztibuláris rehabilitáció, gyógyszerek közül elsősorban benzodiapezin származékok és triciklusos antidepresszánsok jöhetnek szóba. Van néhány hasznos tipp a tünetek enyhítésére. Fontos a stressz megfelelő kezelése, a kielégítő éjszakai alvás biztosítása. Az érintetteknek autóvezetés közben segíthet, ha a közlekedési lámpánál állás közben mozgatják a fejüket. Azt tanácsolják nézzenek előre pár percig, mielőtt kiszállnak az autóból. Folyamatos mozgással járó aktivitás után tegyenek egy sétát, vagy fókuszáljanak a látóhatárra.

A panaszok megszűnte után kerüljék el azokat a helyzeteket, amelyek kiválthatják a betegséget. Ha nem kerülhető el semmiképp (pl. repülő út), benzodiapezin származék alkalmazásával csökkenthető az ismételt kialakulás esélye.

alvászavar

Alvajárás és egyéb alvászavar betegségek

By | alvászavar, Neurológia, nyugtalanláb szindróma, paraszomnia

Az alvászavar betegségeket, röviden alvászavarokat ma már sajnos a népbetegségek között említhetjük, hiszen minden harmadik ember szenved tőlük.

Több csoportjuk ismert:

  • inszomiák
  • hiperszomniák
  • cirkadián ritmus felborulás okozta alvászavarok
  • alvásfüggő légzészavarok
  • alvásfüggő mozgászavarok
  • paraszomniák

A leggyakoribb az inszomnia

Az inszomnia, más néven álmatlanság, az el- és átalvást érintő leggyakoribb alvászavar. Az érintett nem tud elaludni, vagy többször felébred éjszaka, és nehezen, vagy nem tud visszaaludni. A nem megfelelő minőségű alvás fejfájást, gyomorpanaszokat, nappali fáradtságot, koncentrációs zavarokat, ingerültséget, hangulatzavart okozhat. Hosszú távon a szervezet stresszként éli meg, hozzájárulhat egyes betegségek (magasvérnyomás, cukorbetegség, depresszió) kialakulásához.

Többfajta betegég is okozhat inszomniát, pl. köhögéssel járó kórképek, különböző krónikus fájdalmak, depresszió, egyéb alvásbetegség (OSAS, RLS). Gyakran találkozunk alvászavarral az Alzheimer és a Parkinson kór esetén is. Amennyiben a hátterében nem tárható fel egyéb betegség, primer (elsődleges) inszomniáról beszélünk. Az életkor előrehaladtával, főleg nők esetében, ez egyre gyakoribb problémát jelent.

Hiperszomnia esetén a betegek mértéktelenül álmosak, képesek elaludni nem konvencionális, esetleg veszélyes helyeken (pl. munkahelyen, autóvezetés közben) is.

A legismertebb hiperszomnia a narkolepszia

Számtalan helyen olvashatunk róla, állandó fáradtságérzéssel, nappali alvásrohamokkal járó megbetegedés. Gyakori tünete a hipnanog hallucináció. Ez általában elalváskor jelentkező, gyakran fenyegető tartalmú, álomszerű élmény. Emellett jellegzetes tünete az alvásparalízis. Ebben az esetben az ébredések során az akaratlagos mozgás képtelensége, esetleg beszédképtelenség jelentkezik.

A normál cirkadián ritmus felborulásával járó betegségek legismertebb formája a jet lag, amely általában több időzónán való átutazás után alakul ki.

Az alvásfüggő légzészavarok közül leginkább a horkolással, ill. az obstruktív alvási apnoéval, míg az alvásfüggő mozgászavarok közül leggyakrabban a nyugtalan láb szindrómával találkozunk.

Mi az a paraszomnia ?

Ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb csoport a paraszomnia, mely egy olyan alvászavar betegség, mely az alvás ideje alatt abnormális viselkedést okoz. Ezek a viselkedésformák megjelenhetnek az alvás-ébrenlét átmenetben, ill. a nappali szundikálás közben is. Leggyakrabban gyermekkorban találkozhatunk velük, de előfordulhatnak felnőttek esetében is.

A leggyakoribb paraszomnia az alvajárás. Ez kiegészülhet beszéddel, esetleg másfajta tevékenységgel, pl. valamilyen házimunka végzésével is. Az alvás közbeni beszéd széles palettán mozoghat, a mormogástól kezdve egészen a teljesértékű társalgásig.

A lidérces álom egy szorongató, intenzív álom, amely dühöt, szorongást, félelmet válthat ki. Az éjszakai felrettenés esetén a beteg halálra rémülten riad fel. Az ébredést hangos sikoly, kiáltás, szapora szívverés kísérheti, előfordul, hogy az érintett kirohan a házból, akár súlyos sérülést is okozva saját magának.

Előfordulhat, hogy teljesen zavart állapotban ébred fel a beteg, nem érti hol van, nem tudja mit csinál. Ehhez az állapothoz is csatlakozhat sírás, lassú beszéd, memóriazavar.

Lehetséges alvás közben enni ?

Az alvásfüggő evészavar alvás közbeni nagy mennyiségű étel és ital elfogyasztását jelenti. Az evési roham során előfordulhat nem szokványos dolgok (pl. csomagló anyag, nyers hús) elfogyasztása is.

Vannak ritkán előforduló, nem szokványos paraszomniák is. Lehetséges alvás közben autóvezetés, üzenet küldés, sőt szexuális aktivitás is.

Exploding head szindróma esetén elalváskor, ill. felébredéskor a fejben hirtelen erős hangot, robbanást hall a beteg. Míg alvásfüggő hallucináció esetén vizuális vagy auditoros hallucináció léphet fel az alvás-ébrenlét átmenetben.

Lássuk az okokat !

Láthatjuk, hogy néhány alvás betegség milyen furcsa, meglepő tüneteket is okozhat. A paraszomniák hátterében általában stressz, szorongás, depresszió, PTSD, bizonyos gyógyszerek vagy tudatmódosítók használata, alvásmegvonás, ill. néhány neurológiai kórkép (pl. Parkinson kór) állhat.

Alvászavar betegség gyanúja esetén mindenképpen neurológiai vizsgálat szükséges. A diagnózis felállításában az anamnesztikus adatok pontos, alapos felvétele mellett, poliszomnográfiás vizsgálat segít. Kezelésükben többfajta gyógyszer (antidepresszívum, antiepileptikum) használata mellett, kognitív viselkedés terápia jön szóba, ill. nagyon fontos az alváshigiénés szabályok betartása.

Alzheimer

Mit jelent a demencia?

By | Alzheimer kór, DLBD, Feledékenység, Frontális lebeny, Neurológia

A demencia a kognitív teljesítmény csökkenését jelenti. Sokféle tünet előfordulhat, elsősorban memóriazavar, viselkedés változás, tájékozódási problémák, az önellátás képességének csökkenése, ill. egyéb kognitív funkció változás észlelhető.

A kognitív hanyatlás objektív kimutatására, mérésére különböző pszichometriai teszteket (MMS, AKV, óra rajzolási teszt stb.) használunk, melyeket neuropszichológus kollégák végeznek el. Ezek segítségével nemcsak a demencia ténye és annak mértéke objektivizálható, hanem a típusa is nagy valószínűséggel megállapítható.

Az öregedés természetes velejárója a feledékenység?

Korábban az öregedés normális részjelenségének tekintették az enyhe szellemi hanyatlást (MCI-mild cognitiv impairment). Az utóbbi években azonban ennek “jóindulatúságát” megkérdőjelezték, mivel az esetek 10-20%-ában néhány éven belül Alzheimer kór alakul ki.

Mi állhat a demencia hátterében?

Az Alzhemier kór mellett a Lewy testes-, a frontotemporális-, és a kevert típusú demencia fordul elő leggyakrabban. A kutatók által évtizedek óta vitatott vaszkuláris demencia, melyet az agy vérellátást biztosító erek betegsége okoz, a demenciák mintegy 30 %-át teszi ki. Vannak olyan betegségek, amelyek demenciával járnak együtt. Ilyen a Huntington kór, a Creutzfeldt-Jakob kór, a Parkinson kór és a TBI (traumatic brain injury/ismétlődő fejtrauma okozta tünetegyüttes). Emellett számos más betegség is demencia-szerű tünetek kialakulásához vezet. Különböző infekciók, mérgezések, hiányállapotok, hematológiai, immunológiai, endokrinológiai betegségek, hidrokefalusz, gyógyszermellékhatás, esetleg a koponyán belüli daganatok is. Gyakori a depresszió, exhauszció okozta demencia-szerű tünet is. Ezt nevezzük pszeudodemenciának.

Vannak ismert rizikó faktorok?

Jól ismert, hogy valamivel magasabb az Alzheimer kór kialakulásának valószínűsége, ha valakinek az elsőfokú rokona szenved ebben a betegségben. A betegség kialakulásának valószínűségét az apolipoprotein E gén egyik alléljének öröklése 2-3-szorosára növeli. Emellett a frontotemporális demenciák esetén is leírtak genetikai hátteret. Fontos rizikófaktor az életkor, 65 év felett a betegség gyakorisága jelentősen növekszik, ill. a női nem is. A nagymennyiségű alkohol fogyasztás, a dohányzás, bizonyos vitaminok hiánya (D, B6, B12), a magasvérnyomás, a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, a depresszió, és az alvási apnoe szindróma növeli, míg a rendszeres testmozgás, és a mediterrán diéta tartása csökkenti a betegség kialakulásának valószínűségét. Bár érdemes tudni, hogy ezen utóbbi adatok nagy része nem erős evidenciákon alapul.

Milyen vezető tünetei vannak a demenciának?

Az Alzheimer betegség gyakorisága a 60-as éveket követően emelkedik meg, de természetesen előfordulhat fiatalabb korban is. Első tünete általában a feledékenység, a napi események, időpontok megjegyzése problémát jelent. Idő- és térbeli tájékozódási zavar alakulhat ki. A beteg szókincse szegényes lesz, gyakran „körbe írja” a dolgokat. Egyszerűbb, rövidebb mondatokban kommunikál. Gyakran elveszítheti a beszéd fonalát. Problémát jelent a döntéshozatal, a cselekvések előre tervezése, a figyelem megosztása.

Ezzel szemben a frontotemporalis demencia általában fiatalabb életkorban, az esetek nagy részében 50-60 év között manifesztálódik. Vezető tünete elsősorban az érintett személyiségének, viselkedésének megváltozása. A beteg kritikátlanná, agresszívvá válhat, vagy éppen ellenkezőleg indítékszegény lesz, konkretizációs hajlam alakul ki. Kevésbé figyel személyes higiéniájára, megváltozhatnak az étkezési szokásai. Egyes esetekben igen furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Leírtak olyan esetet, amikor a korábban rajzolni is alig tudó beteg magas színvonalon festeni kezdett, másik esetben egy előrehaladott demenciában szenvedő beteg klasszikus zeneműveket komponált, melyeket később koncerteken mutattak be.

A Lewy-testes demenciának fő tünete a kognitív hanyatlás jelentős fluktuálása, mely egy napon belül is megjelenhet. Másik jellegzetessége a korai szakban észlelhető vizuális hallucináció, mely az Alzheimer kórra nem jellemző.

Mik azok a potenciálisan reverzibilis demenciák?

Ahogy korábban erről már beszéltünk, vannak demencia-szerű tüneteket okozó betegségek. A potenciálisan reverzibilis demenciák esetében az alapbetegség kezelése jelenti az oki terápiát. Természetesen, ezek nagy része csak részben reverzibilis, hiszen az alapbetegségek sem mindig gyógyíthatóak, ill. hosszabb fennállásuk visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. A kezelés során a kognitív teljesítmény javul, de általában nem éri el a kiindulási szintet.

Sajnos, a progresszív demenciák esetében más a helyzet. A jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek egyike sem állítja meg a betegség progresszióját, csupán átmenetileg javítják a beteg szellemi teljesítőképességét. A demens betegek száma az egész világon egyre nő, ez hatalmas terhet jelent a társadalomra, ill. az egészségügyi ellátó rendszerre is. A kutatások nagy erővel folynak, és időről-időre felbukkan egy-egy hatóanyag, amelyhez komoly reményeket fűznek. Reméljük, az egyik valóban meghozza a várva-várt áttörést a betegség gyógyszeres kezelésében.

 

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának esélyét?

A mentális tevékenységet serkentő aktivitás rendszeres végzése késlelteti a demencia megjelenését, ill. enyhítheti annak tüneteit. Emellett nélkülözhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, a szociális kompetencia és a társas kapcsolatok megőrzése. Hagyjuk abba a dohányzást, fogyasszunk megfelelő mennyiségű vitamint! Fontos a vaszkuláris rizikófaktorok (magasvérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség), a szorongás, hangulatzavar megfelelő kezelése. Elengedhetetlen a megfelelő étkezés: sok gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, hal, magvak, mandula, dió. Nem utolsó sorban, figyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is!

A gyógyszeres kezelés mellett mit tehetünk még?

A demencia alapvetően egy progresszív betegség, az idő előrehaladtával a demencia tünetei, a viselkedési zavar rosszabbodik.

Otthoni ápolás esetén fontos tudnunk, hogy a zaj és a rendezetlenség tovább nehezíti a demens beteg koncentrációját. Biztonságossá kell tennünk a lakást, hogy megelőzzük a baleseteket. A veszélyes eszközöket (pl. kés) tegyük biztos helyre, ne hagyjunk kinn fontos dolgokat (pl. kulcs).

Beszéljünk lassan, egyszerű mondatokban fogalmazunk, ne siettessük a választ, ha kell ismételjük el többször mondanivalónkat. Legyünk türelmesek, ne szembesítsük kérdéseinkkel egyfolytában feledékenységével (Milyen nap van ma? stb.). Tudomásul kell venni a beteg szellemi képességeinek hanyatlását.

Ne konfrontálódjunk a beteggel, kivéve ha az saját vagy más testi épségét veszélyezteti.

Az erősebb gesztikuláció segíti a megértést, pl. mutassunk rá a tárgyra, amiről beszélünk. Figyeljünk oda, a rendszeres testmozgásra, bátorítsuk őket. Tervezzük meg, milyen aktivitásba tudjuk őt bevonni, legyen az főzés, kertészkedés, tánc, színezés, közös éneklés, társasjáték. Ez nemcsak örömet jelent mindannyiunknak, de erősíti a kapcsolódást a családhoz, ill. azt a tevékenységet helyezi a fókuszba, amit el tud végezni.

Bontsuk egyszerűbb lépésekre az elvégzendő feladatokat, arra koncentráljunk, amit meg tud tenni a beteg, és ne arra, amit nem, biztassuk. A jól strukturált feladat és a rutin csökkenti a demens beteg zavarodottságát.

Mit tehetünk az éjszakai zavartság elkerüléséért?

Mivel a viselkedészavarok általában este, éjszaka rosszabbodnak, alakítsunk ki egy „lefekvési szertartást”, ez megnyugtatja a beteget. A fekhely lehetőleg távol legyen a TV zajtól, a család még aktív tagjaitól. Hagyjunk égve egy kislámpát a folyosón és a fürdőszobában, hogy megelőzzük az éjszakai zavartságot. A koffein limitálása, az nappali szundikálás elhagyása, és a testmozgás, segít csökkenteni az éjszakai nyugtalanságot.

A naptár használatával könnyebbé válik a közelgő események észben tartása, segít a gyógyszerek beosztásában is. Beszéljük meg, és készítsünk tervet a jövőben szükséges gondoskodásról, arról, hogy a későbbiekben milyen fajta segítséget tudunk igénybe venni.  Gondoljuk végig a financiális és jogi kérdéseket, a mindennapi teendőket és a hosszútávú gondoskodás lehetőségeit is.

Nyugtalanság esetén sikerrel alkalmazható a zene, masszázs, ill. aroma terápia is. Jó hatású a családtagokról szóló videók nézegetése. Sikerrel alkalmazzák az állat asszisztált terápiát is demens betegek körében. Ha ezekkel sem kezelhető nyugtalanságot tapasztalunk, gyógyszeres terápia alkalmazására van szükség.

Véleményem szerint, egy szerető család gondoskodását semmi nem pótolja. Természetesen van a betegségnek olyan foka, amikor ez már nem megoldható. Hogy mikor jön el ez a pont, azt általában a család teherbíró képessége határozza meg.

BMS

Mi az a burning mouth szindróma?

By | Burning mouth szindróma, Neurológia

A burning mouth szindróma (BMS) egy relatíve ritka kórkép, mely krónikus vagy rekurráló égő érzést jelent a szájüregben, melynek hátterében egyértelmű ok nem mutatható ki.

Milyen vezető tünetei vannak a kórképnek?

Az égő érzés érintheti a nyelvet, a fogínyt, a szájpadot, az orca belső részét, egyik vagy mindkét oldalon, ill. kiterjedhet az egész szájüregre is. Általában hirtelen alakul ki, de kifejlődhet lassan is. Az égő érzés lehet igen erős, mintha leforrázták volna a szájnyálkahártyát, máskor inkább csípő, bizsergő, zsibbadó érzést panaszol az érintett. A szájszárazság érzése miatt szomjúság, csökkent ízérzés, máskor a szájban keserű vagy fémes íz jelenik meg.

A tünetek időbeni eloszlása is változó lehet: megjelenhet minden reggel enyhe formában, majd a nap folyamán rosszabbodik, máskor egész nap változatlan az intenzitása. Néha a tünetek a nap folyamán fluktuálnak. Általában hónapokig, évekig tart. Ritkán a panaszok hirtelen megszűnnek, máskor a megjelenés gyakorisága csökken. Néhány tünet evés, ivás közben átmenetileg megszűnhet.

Mi állhat a háttérben?

A beteg vizsgálat során az első teendőnk a panaszok hátterében esetleg meghúzódó betegség feltárása, ill. lehetőség esetén ennek kezelése.

Szájszárazság (xerosztómia) alakulhat ki bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, ill. a nyálmirigy betegségeiben.

Gombás fertőzésekben, hiánybetegségekben (B9, B1, B2, B6, B12 vitamin), allergiás (étel, étel színezék, fogászati anyagok), immunológiai, hematológiai kórképekben, ill. reflux esetén is megjelenhet a kórkép. Bizonyos szájápolási szokások (nyelv tisztítás, túlzott szájvíz alkalmazás, „csiszoló” fogkrém használata), savas italok fogyasztása, fogcsikorgatás (bruxizmus) is kiválthat hasonló tüneteket. Endokrin betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés) és különböző pszichés faktorok is állhatnak a háttérben. Műfogsor viselése, még ha nem illeszkedik is jól, általában nem okoz ilyen tüneteket, de fokozhatja a súlyosságukat.

Leggyakrabban 50 év felett, elsősorban a menopauza környékén jelenik meg, nőknél.

Néhány betegség növeli a BMS kialakulásának valószínűségét: megelőző fogászati beavatkozás, fibromialgia, autoimmun betegség, stressz, depresszió, neuropátia, szorongás, Parkinson betegség, dohányzás.

A betegség társulhat, ill. elősegítheti más kóros állapot kialakulását: alvászavar, evési problémák, depresszió, szorongás.

Mit tehetünk?

Ha a kórkép hátterében sikerül azonosítani valamilyen kiváltó okot (másodlagos BMS), ennek a kezelése az elsődleges fontosságú.

Amennyiben a kórkép hátterében nem igazolódik kiváltó ok (elsődleges BMS), a kezelés csupán tüneti lehet. A kezelés során szájöblítők, lokálisan lidokain, kapszaicin, nyálpótló készítmények, különböző antikonvulziv szerek, antidepresszánsok, neuralgiform fájdalom kezelésére alkalmas szerek, ill. kognitiv viselkedés terápia jön szóba.

szédülés

Ha nem szünik a szédülés…

By | BPPV, Epley manőver, Neurológia, Szédülés

Mit tegyek ha nem szűnik a szédülés, hiába végzem a gyakorlatot?

1921-ben írta le a Nobel-díjas Bárány Róbert elsőként a BPPV-t. Ez az egyik leggyakoribb szédülés fajta. Ilyenkor a fej helyzetváltoztatása kapcsán rövid ideig fellépő, heves szédülés jelentkezik. A diagnózis a típusos klinikum mellett a provokációs próbával -Dix-Hallpike, bár én jobban szeretem a Bárány-Nylen elnevezést :)- állítható fel.

Kezelése különböző repozíciós manőverek -Epley, Semont- segítségével történik. Az esetek nagyon nagy százalékában a helyesen elvégzett Epley manőver a panaszokat rövid időn belül megszűnteti.

De mire gondoljunk, ha a manőver végzése ellenére sem szűnik a szédülés ?

Mint tudjuk, a betegség patomechanizmusa a kanalolitiázis, vagyis a belső fül egyik részében (utrikulusz) kálcium-karbonát kristályok válnak le, melyek a fül egy másik részébe (félkörös ívjárat) jutva, a fej elmozdulásakor az ott lévő szőrsejteket kórosan ingerlik. Ez okozza a heves szédülés érzést.

Azonban a belső fülben 3 félkörös ívjárat található, a tér három síkjának megfelelően: a hátsó, az oldalsó és az elülső. Az anatómiai elhelyezkedésük folytán az esetek 90 %-ában a mészkristály a hátsó ívjáratba jut, ekkor alakul ki a típusos kép, melyet az Epley manőver segítségével sikeresen kezelünk.

De kb. 10 %-ban az oldalsó, ill. nagyon ritkán az elülső ívjárat érintett. Előfordulhat az is, hogy az Epley manőver végzése során ún. ívjárat konverzió történik, a kálcium kristály egy másik ívjáratba kerül, így a szédülés nem szűnik meg.

Milyen fajta szédülés esetén gondoljunk oldalsó, ill. elülső ívjárat BPPV-re?

Az alapvető tünetek mindhárom esetben azonosak: a fej helyzetváltoztatására jelentkező rövid ideig tartó szédülés. Részletes, aprólékos kikérdezéssel azonban felfedezhetünk néhány különbséget is.

Míg hátsó ívjárat BPPV-ban szenvedő páciens általában az ágyban a fej egyik oldalra fordításánál érez szédülést, addig az oldalsó ívjárat érintettsége esetén a szédülés mindkét oldalra fordulásnál jelentkezik. Emiatt ezen esetekben a szokásos mindennapi tevékenység végzése is korlátozottabb általában, nagyobb problémát jelent. Elülső ívjárat BBPV esetén -ez nagyon ritka, tekintettel arra, hogy ez a belső fül „legmagasabb pontja”-, a panaszok hanyatt fekvés esetén a legrosszabbak.

Diagnózis és terápia

Oldalsó ívjárat BPPV esetén a supine roll teszt van segítségünkre, mellyel azt is megállapíthatjuk, melyik oldali fül érintett. Ezt követően itt is többféle terápiás manőver ismert. Elsősorban a log roll, másnéven barbecue J, gyakorlatot alkalmazzuk.

Elülső ívjárat BPPV esetén a diagnózis nem ennyire egyértelmű általában, megállapodás szerint a hanyatt fekvésnél kiváltódó, lefelé csapó szemtekerezgést tekintjük típusosnak. Kezelésében elsősorban a deep head hanging manőver jön szóba.

Természetesen a diagnosztika során körültekintően kell eljárnunk, mert ezekben az esetekben egyéb neurológiai kórkép kizárása elengedhetetlen.

Take home message

Amennyiben hátsó ívjárat BPPV diagnózissal a megfelelően végzett Epley manőver alkalmazásával sem szűnnek a panaszaink, keressük fel újra a kezelőorvosunkat.

Lehet, a gyakorlat végzése során ívjárat konverzió történt, esetleg a diagnózis pontosítása után, egy másfajta manőverrel sikerül megszűntetni a panaszokat. Elképzelhető azonban az is, hogy újabb vizsgálatok elvégzése válik szükségessé.

BPPV

BPPV kezelés – könnyebb baseball sapkában?

By | BPPV, Neurológia, Szédülés

A BPPV (jóindulatú helyzeti szédülés) gyakori betegség, mely sok ember életét megkeseríti. Bizonytalanságérzéssel, testhelyzet változtatásra, fejmozdulatokra jelentkező erős, forgó szédüléssel jár. Maga a betegség ártalmatlan, a belső fülben lévő kalcium szemcsék okozzák, és egy egyszerű „tornagyakorlattal” megszüntethető.

Hogyan gyógyítható a BPPV?

Többfajta gyakorlat is ismert a BPPV kezelésére, de általában –mivel ez bizonyult leghatékonyabbnak- az Epley manővert alkalmazzuk. A manőver során a szédülést ki kell váltanunk, ami elég kellemetlen, szorongást keltő élmény sok ember számára.

Mi okoz általában nehézséget a BPPV kezelése során?

Első látásra a manőver kicsit bonyolultnak is tűnhet, megjegyzése, megértése nehéz lehet. Mindeközben még az erős szédülést is el kell viselnünk. Emiatt az otthoni kivitelezése sok páciensnél komoly gondot jelent. Időnként a szédüléstől való félelem miatt, az Epley manőver elvégzése lehetetlen.

De ekkor jött a baseball sapka…

Pár évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy egyszerű eszközt, mely segítségével otthon is egyszerűbbé válik a kezelés. Az eszköz, melyet Matthew Bromwich, a kanadai Ontario gyerekkórházának munkatársa és kollégái fejlesztettek ki, a DizzyFIX nevet kapta. Bármely baseballsapka pereméhez csatlakoztatható. A készülék maga, egy furcsa alakú átlátszó, műanyag tubus, melyben sűrű folyadék és egy nagyobb, mozgatható szemcse található.

Ahogy a páciens mozgatja a fejét, a szemcse is elmozdul, és ennek mozgása, helyzete a páciens számára jól nyomon követhető. Az otthoni kezelés során az a feladat, hogy a fej/test mozgatásával a tubus egyik végéből a másikba kell eljuttatni a szemcsét. A tubus formáját a kutatók úgy tervezték meg, hogy ilyenkor a páciens mozgása az Epley-manővert másolja le pontosan.

Az ötlet hatékonynak bizonyult

Az eredményeket a kutatók az Archives of Otolaryngology Head and Neck Surgery című szaklapban ismertették. Negyven BPPV-vel küzdő páciens használta egy hétig otthon. A kísérlet végén újra vizsgálták az embereket, és 35 esetben (88 százalék) nem volt jele a BPPV-nek. Az eszköz forgalmazását az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2010-ben engedélyezték.

Mi van, ha nincs baseball sapkánk?

Persze ennél van egy jóval trendibb megoldás is, ha valamelyikünknek esetleg nincs otthon baseballsapkája. Nem árt ha tudjuk, hogy létezik ingyenes App i(O)s, mely letölthető bizonyos kompatibilis mobil készülékekre, így megkönnyíti otthon a gyakorlást.

Ide kattintva megnézheted a „sapka” használatát a gyakorlatban J

migrén

Mi minden állhat a fejfájás hátterében ?

By | Fejfájás, Neurológia

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz

Már szinte unalomig olvashatunk a fejfájás fajtáiról a legkülönbözőbb fórumokon. Vannak azonban ritka, érdekes fejfájás formák is, melyek meglehetősen furcsa körülmények között is megjelenhetnek.

Villámcsapásszerű fejfájás

Egy ilyen, szinte abszurd esetről adott hírt a BMJ (British Medical Journal) egyik számában. Az egyik sürgősségi osztályra egy 34 éves fiatal férfi érkezett hirtelen fellépő, súlyos fejfájással. A fejfájás leírása tökéletesen megfelelt a „villámcsapásszerű fejfájás” egy epizódjának, ami egy önálló kórkép, akárcsak a jóval közismertebb migrén vagy tenziós fejfájás. Az anamnézis felvételénél kiderül, hogy a férfi pár napja chilipaprika-evő versenyen vett részt. Az extrém erősségű, rövid időtartamú fejfájások azóta ismétlődnek. A versenyen megevett egy egész Carolina Reapert. A Carolina Reapert a világ legerősebb paprikája. A csípősség a kapszaicin koncentrációt mérő skála szerint 1,6 millió SHU (Scoville Heat Unit). Viszonyításképpen: a legcsípősebb magyar pirospaprikák 1500 – 2500 SHU, a Jalapeno 2500 – 8000 SHU. A paprika elfogyasztását követően a beteg öklendezni kezdett, majd intenzív fájdalom lépett fel, először a nyakon és a tarkótájon, majd a fájdalom abroncsszerűvé vált. A következő napokban ismétlődően, hirtelen kezdődő, extrém erősségű, pár másodpercig tartó fájdalom nyilallt a fejébe. A fejfájás intenzitása szinte kibírhatatlan volt, ezért fordult a sürgősségi osztályhoz.

A vizsgálatok érdekes eredményt hoztak…

Általános belgyógyászati és neurológiai vizsgálata során semmilyen eltérés nem merült fel. Koponya CT-je negatív volt, az agyi erek vizsgálata (angiográfia) során értágulat (aneurizma) nem igazolódott. Azonban abnormálisan beszűkült átmérőjű agyi artériákat találtak. A szűkület (vazospazmus) az agy vérellátását biztosító verőerek több szakaszát is érintette. Tüneti terápia mellett állapota gyorsan javult, a fájdalmas epizódok megszűntek. A szakirodalomban korábban nem volt példa arra, hogy erős paprika az agy ereiben összehúzódást (vazokonstrikciót) váltson ki.

Óvatosan az erős paprikával!

Korábban már írtak le egy esetet, amikor cayenne bors kapszula egy 25 éves férfinél szívinfarktust okozott a szív ereiben kialakult vazospazmus következtében.

Take home message:

Jó, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kapszaicin egy “önvédelmi vegyi fegyver”, amely a paprikák evolúciós válasza az őket szenvedélyesen fogyasztó emlősökre. :))

It’s raining cats and dogs – Esik, mintha dézsából öntenék

By | Frontális lebeny, Neurológia

Sok évvel ezelőtt, mikor egy társaságban az egyik amerikai vendég megtudta, hogy neurológus vagyok, elmondott nekem egy történetet. Valamelyik újságban olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy egy nő baleset során súlyos fejtraumát szenvedett. Miután hazament a kórházból, egy esős délután a férje kinézett az ablakon, és odaszólt neki: „It’s raining cats and dogs”. Mire a nő láthatóan nagyon meglepődött, az ablakhoz lépett, kinézett, majd megkérdezte: „Are you mad? Where are cats and dogs?” Kereste, hol hullanak macskák és kutyák az égből.

Megtörténhetett ez a sztori?

Újdonsült amerikai ismerősöm azt kérdezte tőlem, valóban lehetséges ez, megtörténhetett ez a sztori? Előfordulhat, hogy valaki koponya sérülést követően nem érti meg a mindannyiunk általa jól ismert, egyszerű szólásokat, közmondásokat?

Mire való az agyunk homlok lebenye?

Valóban, a homoklebeny bizonyos részeinek sérülésekor meglepő tüneteket tapasztalhatunk. Már 1868-ban napvilágot látott egy olyan közlemény, amelyben leírták, hogy egy bizonyos Phineas Gage, miután egy robbanás során egy vasrúd a homlok lebenyébe fúródott, teljesen megváltozott. Tiszteletlen, kicsapongó, megbízhatatlan lett, „többé már nem volt Gage”.

A frontális lebeny sérülést elszenvedett embereknél gyakran látjuk, hogy nem veszik figyelembe a társadalmi konvenciókat, hiányzik belőlük a részvét, a tapintat, az önkritika, nem tudnak alkalmazkodni új körülményekhez. Többé nem azok az érzékeny, könyörületes emberek mint korábban, elveszítik az addig ismert módját annak, hogy hogyan reagáljanak a család és barátok felől érkező szeretetre, figyelemre. Időnként indokolatlan dühkitöréseik vannak, buta vicceket gyártanak, vagy értelmetlen dolgokat gyűjtenek.

Néha azonban ellentétes tüneteket észlelünk…

Más esetekben épp ellenkezőleg, csökken a pszihomotoros aktivitás, elveszítik a kezdeményezőkészségüket, spontaneitásukat, az érdeklődésüket, kóros akarathiány léphet fel. Súlyos esetekben csak ülnek vagy fekszenek mozdulatlanul és szótlanul napokon, vagy akár heteken keresztül.

Gyakran megfigyelhető bizonyos mozdulatok vagy szavak befolyásolhatatlan ismételgetése, ugyanakkor a spontán beszéd hiányozhat.

Bonyolult ábrák másolása kielégítő lehet, de mindez emlékezetből már nem sikerül, mert a beteg nem érti az ábra belső logikáját.

Általában az elemi számolási feladatok mennek, de a betegek célképzet nélkül számolnak, a feladat lényegét felfogni képtelenek.

Akkor tulajdonképpen mi is történt esetünkben?

Elszegényedik az absztrakt gondolkodás, nehezítetté válik a lényeg kiemelése, a dolgok közös vonásainak vagy különbözőségének felismerése. Konkretizáció figyelhető meg. Ha a beteget megkérdezzük, hogy „Mit jelent az, hogy nem esik messze az alma a fájától?”, elmondja, hogy bizony oda esik a fa alá, nem pedig messze, hacsaknem elgurul. Valószínűleg, így történhetett a bevezetőben leírt esetben is, ezért kezdte el keresni a hölgy a macskákat és a kutyákat az “it’s raining cats and dogs” felkiáltásra.

Nos, hát röviden ez a mi frontális lebenyünk, nem véletlenül emlegetik úgy, mint „a civilizáció szervét”. :)

Remegés észlelése esetén mit tegyek?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat!

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.